2017. október havi bejegyzések

Olaszi temető Nagyváradon

Fotó: Tóth Szergej

Az 1779-ben megnyitott nagyváradi Olaszi temető — a nagyváradi polgárok mellett kiemelkedő egyházi, irodalmi és közéleti emberek végső nyughelye — Nagyvárad Házsongárdja volt. Egykor itt aludták öröknek szánt álmukat Bunyitai Vince és Lipovniczky István püspökök, Rómer Flóris nagyprépost-kanonok, a magyar régészet atyja, Hoványi Gyula, a váradi jogakadémia első dékánja, a színház építését vezető Guttman József, az Astoria szállót is tervező Starill Ferenc, Hegyesi Márton író, publicista, Balogh István festő, de neves polgármestereink is, mint Sal Ferenc és Lukács György. Hosszasan lehetne sorolni megyénk életének jeles történelmi családjait is, Rhédey, Hoványi, Nadányi, Gorove, Gerliczy, Haller, Markovits, Fráter, Rimanóczy, melyek szintén ide temetkeztek.

A legújabb időkben az elpusztított Olaszi temető helyén kialakított parkot Mihály havasalföldi vajdáról nevezték el.

http://www.reggeliujsag.ro/felhivas-gyertyagyujtas-az-olaszi-temetoben-felhivas-gyertyagyujtas-az-olaszi-temetoben-felhivas-gyertyagyujtas-az-olaszi-temetoben/

Olaszi temetői. http://www.biharmegye.ro/node/3453

Kordics Imre: Nagyvárad Olaszi temető ( park) . https://egyvaradiblogjanagyvaradrol.blogspot.hu/2012/04/nagyvarad-olaszi-temeto-park.html?m=1

Z. Karvalics László

Z. Karvalics László
Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék
zkl@hung.u-szeged.hu

Homo venator est. A Nagy Jelkaland Artemisztől Prométheuszig

„úgy használjuk a jeleket, mint a vadászkutyák, a világ darabkáit reprezentálva… A jelek tesznek minket azzá, akik vagyunk” (Eduardo Kohn)

A neolit vadászok nyomkövető (valójában: nyom-azonosító, nyom-értel­me­ző és nyom-felhasználó) tevékenységére Ginzburg nyomán a sze­miózist, Lieben­berget követve a tudományt vezetjük vissza. Endrei Walter pedig arra mutatott rá, hogy az automatizálás (ill. a programozás) kortárs csúcsához, a számítógéphez vezető történeti út első láncszemét is a neolit vadászok önkioldó csapdái jelentik. A vadászattal összefüggő megfigyelésnek (obszerváció) és az arra épülő jelentéstermelésnek számos további alapvető „intellektuális szerszám” megszületését is köszönhetjük: az abduktív okoskodást és a reflektív modellalkotást, a tervezést és a képzelet funkcionális mozgósítását, sőt ebből nő ki a paleoasztronómia és ide vezethetőek vissza a jelhagyó tevékenység kezdetei is. A fenti hipotézisek nem szükségszerűen elfogadottak, így hát érvelünk mellettük. Eközben pedig arra is igyekszünk választ adni, hogy a figyelem ilyen központi szerepbe kerülése milyen hatóerőkre vezethető vissza, s önmagában elégséges magyarázat lehet-e az összekapcsolódó kognitív-és jelforradalomra.