Voigt Vilmos

Emeritus professzor, 1963 óta a budapesti ELTE Folklór Tanszék munkatársa és vezetője, a magyar folklorisztika, a szemiotika, az esztétika, a néprajz stb. európai rangú kutatója, a Magyar Szemiotikai Társaság elnöke. Évtizedeken keresztül meghatározta a folklorisztika oktatásának kereteit és tartalmát. Mintegy kétezer publikációt írt, nemzetközi szinten is egyedülálló tankönyveket állított össze, több tudománytörténeti összefoglalást és szöveggyűjteményt adott a hallgatók kezébe. Számos külföldi és hazai szaklexikon szerzője és munkatársa. Szerzője többek között a Bevezetés a szemiotikába (1977), Világnak kezdetétől fogva. Történeti folklorisztikai tanulmányok (2000), A vallási élmény története (2004), A vallás megnyilvánulásai – Bevezetés a vallástudományba (2006), Bevezetés a szemiotikába (2008), Jeltudomány (2011), Etnoszemiotika (2013), A folklorisztika alapfogalmai – Szócikkek (2014), A szerelem kertjében (2014), Aquinói Szent Tamás és a mágia (2014) műveknek.

Voigt Vilmos könyveinek borítói (folyamatban …)

Voigt Vilmos tanár úr előadás közben (A csoportidentitás szemiotikája konferencia, Szeged, 2014)

Szívós Mihály
filozófus, szemiotikus

1977-ben az ELTE-n szerzett szociológusi és történelem tanári diplomát. Kandidátusi fokozatát filozófiából 1991-ben nyerte el. Huszonöt éve az MTA tudományos főmunkatársa. A filozófián belül a személyes és a hallgatólagos tudás elméletével, jelfilozófiával, és a klasszikus német filozófia egyes területeivel foglalkozik. A szemiotikán belül fő kutatási területe az elméleti szemiotika. Munkái angol, francia, német és magyar nyelven jelentek meg. Fontosabb könyvei: A látszat története (2000); A személyes és a hallgatólagos tudás elmélete (2005); Koestler Arthur. Tanulmányok és esszék (2006); A jeltől a kódig. Rendszeres szemiotika (2013); A jelaktusok elmélete (2014).

Szívós Mihály könyveinek borítói (folyamatban …)