Állatábrázolások késő középkori héber kéziratokban

Borgó András

Innsbruck

andras.borgo@gmail.com

A könyvnyomtatás előtti korszakok illuminált kéziratai gyakran tartalmazzák különböző állatok ábrázolásait. Ez így áll a magam szűkebb érdeklődési körébe tartozó későközépkori héber könyvekre is, amelyek illusztrációi természetesen rokonságban vannak a keresztény előállításúakkal. Ha a héber nyelvű kéziratok nem kizárólag zsidó műhelyek termékei voltak is, mégis szinte minden esetben megkülönböztethetően egyéni képvilágot tükröznek. Az illuminációk alapját főképp a héber Biblia és annak széles magyarázó irodalma alkotja. A világ teremtése, Noé bárkájának lakosai, Sámson és az oroszlán, az egyiptomi csapások, Salamon trónjának díszítése, a bronz kígyó, az áldozati bárányok, Dávid (mint Orfeusz) megszelídített állatai, Jónás cethala, a messiás eljövetelét kihirdető Éliás próféta szamara, a nyúl, amire vadásznak, és számos, a fantázia teremtette, de részben szintén jelentéssel rendelkező szörny népesíti be a héber miniatúrákat. Némely kézirat igen érdekes sajátossága, hogy embertestű alakjai állatfejet viselnek – az egyik ilyen könyv ezért egyenesen a Madárfej-Haggada címet kapta. Találkozunk olyan illuminált oldalakkal is, ahol a betűket állatfigurák formázzák. Külön csoportot alkotnak a kizárólag dekorációs célokból, részben a lap szélére rajzolt, gyakran parodizáló módon megjelenített állatfigurák. Az előadás igyekszik választ adni többek között a következő fő kérdésekre: milyen illusztrált történések azok, amelyekben állatok szerepelnek? Mely állatok hordoznak egyéni jelentést a képekben? A vizsgált illuminációk a 13.. és 15. század közötti szefárd (ibériai, olasz) és askenázi (német, francia, olasz) műhelyekből valók.