Madarak, képek, szituációk

Buda Attila

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

Magyar Irodalom és Kultúratudományi Intézet Toldy Ferenc Könyvtár

buda.attila@gmail.com

A madarak a gerincesek egyik legismertebb, legváltozékonyabb, minden kontinensen elterjedt osztálya. Az embert megjelenése óta kísérik, részben a háziasítás következtében különféle hasznot nyújtva, részben a vadászat egyik prédaállataként – illetve a szellemi szférában: esztétikai élmények, tudományos kutatások kiváltójaként. Különféle madarak a legrégebbi barlangrajzokon, falfestményeken is feltűnnek, és az ornitológiai tudománya ugyancsak létezett már az ókorban is, habár nem elkülönülten, önálló névvel azonosítva az állatvilággal kapcsolatos más diszciplínáktól. A természeti valóságot, mint közös forrást visszaadó madárábrázolások más utat jártak be a művészetek és mást a tudomány(ok) területén. Míg a művészetek a természeti látványtól eltávolodva egy lényegi elemeire csupaszított ideált, vagy szimbólumot adnak vissza, addig az ornitológia programszerűen a valóságot akarja visszaadni ábrázolásaiban is. A madártani monográfiák azonban hosszú ideig a közvetlen ismeretek hiányát a képzelettel szüntették meg, ennek következtében képeik, ábráik a 17. és 18. században, sokszor az emberi élethelyzetek visszaadói voltak, egészen addig, amíg az ismeretek bővülése lehetővé nem tette a madarak kivetítéstől mentes ábrázolását. Az előadás ezt az antropomorfizációt mutatja be a legnagyobb madárábrázolók munkáiban.