Szekernyés János
Romániai Képzőművészek Szövetsége
Temesvár
szekernyesio@gmail.com

A holló a Hunyadiak címermadara

A varjúfélék családjába tartozó közönséges holló (Corvus corax), amelyet a legnagyobb termetű énekesmadárként tartanak számon az ornitológusok, a Bibliától, az ógörögöktől, a vikingektől és a távol-keleti népektől kezdve kivételes helyet foglalnak el a különböző kultúrákban, mitológiákban, folklór-hagyományokban, legendáriumokban. A magyar nép történelmi hagyományaiban, néprajzi és nyelvi örökségében, hiedelemvilágában is kiemelt szerep jutott a hollónak, a jelképeket megtestesítő és hordozó szárnyasállatnak. A magyar históriában meghatározó szerepet betöltő Hunyadi-családnak, amely a Corvin nevet is viselte, a holló volt a címerállata, ami – egyes történészek szerint – a familia kun-tatár gyökereit igazolja. Többen is román helynevekből próbálták levezetni illetve magyarázni a kötődést, a név eredetét és használatát. Ikonográfiai és írásos emlékek, dokumentumok egyértelműen igazolják, hogy a holló már a törökverő Hunyadi János címerén megjelent és szerepelt. Mátyás király meg széles körben használta: híres könyvtára tomusainak borítóit, lapjait, miként a Fekete Sereg vértjeit, pajzsait is a holló ékesítette. Számos szépirodalmi mű témáját, alapmotívumát képezte a Hunyadiak és a holló-kultuszának szerves kapcsolata.