Konfliktusok gazdálkodók és vadon élő állatfajok között
mint a fajismeret tényezői,
valamint azok gazdasági és kulturális eredete

Ulicsni Viktor, Avar Ákos, Babai Dániel

MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Mongol- és Belső-ázsiai Tanszék,

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet

ulicsni.viktor@t-online.hu

Társadalom és állatvilág sokoldalú kapcsolatát részben a kulturális vagy gazdasági meghatározottságú, pozitív vagy negatív előjelű lokális percepció alakítja. E viszonyulás fajok, fajcsoportok fennmaradását, elterjedését befolyásolja, elsősorban a szélsőségesen negatív megítélésű fajok esetében. Négy tájában (Drávaszög, Gömör, Szilágyság, Gyimes) vizsgáltuk a helyi közösségek és a vadon élő gerinces fajok közötti kapcsolat jellegét, előjelét. Vizsgálatunkban a népi fauna feltárását célzó félig strukturált interjúk spontán megnyilvánulásait vettük figyelembe, illetve ezek alapján megállapítottuk a fajismeret okait. A gerincesek öt általánosan ismert osztályát áttekintve megállapíthattuk, hogy a globális trendekhez hasonlóan, a Kárpát-medencében is a kétéltű és hüllőfajok percepciója kiemelkedően negatív, a madarak esetében pedig a vélt vagy valós gazdasági okok ellenére is a leginkább pozitív. Meglepő módon a konfliktusok mértéke és a hozzájuk kapcsolódó folklór a gazdálkodók által ismert fajok jelentős részében csak kisebb jelentőséggel bírt a fajok morfológiai elválóságához, jellemző élőhelyéhez, gyakoriságához, etológiai jellemzőihez és relatív méretéhez képest. Az etnozoológiai kutatások jelentős segítséget nyújtanak a helyi közösségek és a vadon élő állatfajok közötti kapcsolatok hátterének, az emberi tevékenységek motivációinak mélyebb megértésében, ezáltal olyan gyakorlati kérdések megválaszolásában is szerepet játszanak, mint a természetvédelmi tevékenységek.