Bogáncstól (Batyun át) Beastig – a puli mint érték

interkulturális térben

Vesszős Balázs

Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola

vesszosbalazs@gmail.com

Gyermekkorunk kutyahőse Bogáncs, a puli, aki első osztályos olvasókönyvünk szereplőjeként elkísért bennünket az olvasás- és írástanulás rögös útján. Kiegyensúlyozott, motivációt sugalló megjelenése kétségtelenül ösztönzőleg hatott ránk. Az azóta eltelt évtizedekben mindvégig pulink volt otthon. Tizenegy éve él velünk Batyu, egy csodálatos fehér puli, s általa folyamatosan figyelemmel kísérem a fajta megjelenéseit, azt a folyamatot, ahogyan egy „egyszerű” pásztorkutyafajta a legkülönfélébb formákban jelenik meg és pozitív jellemével hódítja meg a világot. Ennek a fajtának a megnevezése, a „puli” szó nyelvészeti kutatások alapján a sumer „abaly” szóból származik, amely hétezer éve „értéket” jelent (Arany Csaba 1998). A puli az egykori pásztorok világától modern korunkig olyan folyamatosan megújuló értéket hordoz, amely kincsként szolgál a vidéki és városi emberek számára egyaránt. Előadásomban arra keresem a választ, hogy őseink vándorlása során a Kárpát-medence területére került eb milyen értéket képvisel kultúránkban és ennek az értéknek milyen szemiotikai szempontból értékelhető megnyilvánulási formulái vannak nemcsak a magyar kultúrában, hanem az interkulturális térben is.