Zooikonológia: állatszimbolika Cesare Ripa emblémás könyvében

Vígh Éva
Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Olasz Tanszék
eva.vigh@libero.it

A fauna reneszánszkori ikonográfiája és ikonológiája minden bizonnyal az újkori állatszimbolika leglátványosabb fejezete. Az ókori irodalomban és természetrajzokban szereplő állatok a Biblia és a középkori bestiáriumok értelmezésével kiegészítve kerültek az emblémás könyvek lapjaira, és a szimbolikájuk alkalmazása a kor művészetében és irodalmában egyaránt jelzi a kép és a verbális üzenet összetartozását. A reneszánsz kor szimbolikus gondolkodásának reprezentatív summája, Cesare Ripa, először 1593-ban megjelent Iconologiája az egyik legsikeresebb és a legtöbbször kiadott emblémás könyv lett Európában. Az előadás Ripa zooikonológiáját veszi górcső alá a hagyományokat felhasználó és fesztelenül vegyítő, de új szimbolikát is bátran alkotó eljárások bemutatásával. Ripa e munkamódszerének igazolásaként az előadás az emberi megismerés/érzékelés (pl. az öt érzék) zoomorf analógiás rendszeréhez kapcsolódó állatszimbolika megnyilvánulási formáit elemzi.