Avar Ákos
Eötvös Loránd Tudományegyetem Mongol és Belső-ázsiai Tanszék
avar.akos@gmail.com
Börte chino-a, az Ég rendeléséből született szürke farkas és utódai, a mongol nomádok
Mint a Mongolok titkos története című, 13. századi krónikából is ismeretes, a mongolok magukat az „Ég rendeléséből született kékesszürke farkastól” és a „rőtes szarvasünőtől” eredeztették. Ennek ellenére ma Mongólia legnagyobb részén a farkas vadászidénye az év egészére kiterjed, így a mongol nomádok előszeretettel vadásznak rá, és kifejezetten irtandó dúvadnak tartják. Ugyanakkor különös tisztelet és félelem övezi ezt az állatot. A „mennyei kutyának” vagy „égi küldöttnek” is nevezett, legtöbbször bölcsnek, ravasznak és bosszúállónak leírt farkas elejtése körül számos tabu, óvintézkedés és hiedelem alakult ki az évszázadok során. A sikeres vadászatot követően pedig, mint mondják „čononoos xayax yum baixgüi”, azaz „a farkasból nincs semmi, amit el kellene dobni”. Így amellett, hogy a kínai felvásárlóknak eladott farkasbőrök és farkasfogak extra bevételt jelentenek a nomádok számára, az állat bokacsontját, húsát, inait, agyvelejét, tüdejét és egyéb belső szerveit különleges gyógyszerként hasznosítják a népi gyógyászatban, illetve a népi mágiában ezek segítségével van mód arra, hogy az állat egyes tulajdonságaival felruházza magát az embert.
