Egyéb kategória bejegyzései

Avar Ákos

Avar Ákos
Eötvös Loránd Tudományegyetem Mongol és Belső-ázsiai Tanszék
avar.akos@gmail.com

Börte chino-a, az Ég rendeléséből született szürke farkas és utódai, a mongol nomádok

Mint a Mongolok titkos története című, 13. századi krónikából is ismeretes, a mongolok magukat az „Ég rendeléséből született kékesszürke farkastól” és a „rőtes szarvasünőtől” eredeztették. Ennek ellenére ma Mongólia legnagyobb részén a farkas vadászidénye az év egészére kiterjed, így a mongol nomádok előszeretettel vadásznak rá, és kifejezetten irtandó dúvadnak tartják. Ugyanakkor különös tisztelet és félelem övezi ezt az állatot. A „mennyei kutyának” vagy „égi küldöttnek” is nevezett, legtöbbször bölcsnek, ravasznak és bosszúállónak leírt farkas elejtése körül számos tabu, óvintézkedés és hiedelem alakult ki az évszázadok során. A sikeres vadászatot követően pedig, mint mondják „čononoos xayax yum baixgüi”, azaz „a farkasból nincs semmi, amit el kellene dobni”. Így amellett, hogy a kínai felvásárlóknak eladott farkasbőrök és farkasfogak extra bevételt jelentenek a nomádok számára, az állat bokacsontját, húsát, inait, agyvelejét, tüdejét és egyéb belső szerveit különleges gyógyszerként hasznosítják a népi gyógyászatban, illetve a népi mágiában ezek segítségével van mód arra, hogy az állat egyes tulajdonságaival felruházza magát az embert.

Olasz Lajos

F_Hat_Olasz_LajosOlasz Lajos
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Alkalmazott Társadalomismereti és Kisebbségpolitikai Intézet
olasz@jgypk.szte.hu

Tengerész, fehér lovon. Történelmi szimbolika és politikai propaganda a Horthy-korszakban

Horthy Miklós személyéhez és az általa képviselt rendszerhez kapcsolódó egyik legerősebb vizuális szimbólum a kormányzó lovon történő megjelenése, az 1919. novemberi budapesti bevonulástól a revízió során visszacsatolt felvidéki és erdélyi területekre való megérkezésig. Az országot fehér lován birtokba vevő Horthy (fővezér, kormányzó) képe mélyen beépült a közgondolkodásba, és szimbolikus szerepet kapott a hívei, és az ellenfelei körében egyaránt, természetesen gyökeresen eltérő értelemben. Horthy fehér lovon való megjelenését eredetileg csak az ismert történelmi hagyomány és a katonai szokások indokolták, tudatos politikai imázs-építésről még kevésbé volt szó. A jelenség széles körben visszhangot keltő hatása és a hatalom részéről megnyilatkozó kultuszteremtési szándék nyomán azonban a politikai propaganda mind nagyobb hangsúlyt adott a lovas bevonuláshoz kapcsolható történeti szimbolikának és aktuálpolitikai üzenetnek. A fehér ló és a „lovas tengerész” egyre fontosabb szerepet játszott a politikai identitás eszköztárában, és a korszak egyik legismertebb jelképévé vált. Funkcióját később is megőrizte, mind a mai napig gyakran felidézik, a Horthy rendszerhez való viszonytól függően, pozitív vagy negatív összefüggésben.

Huszár Ágnes

Hat_Huszar_Agnes_3

 

Huszár Ágnes
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Nyelvtudományi Doktori Iskola
agnes.huszar2010@gmail.com

A macska az orosz folklórban és irodalomban

Kétarcúság, sőt kétlelkűség jellemzi az orosz folklór és irodalom macskafiguráit. A jó és a rossz, az élet gazdagítása és elpusztítása egyaránt hozzátartozhat repertoárjukhoz. Egy népmesében a macska bölcs tanácsokkal segíti győzelemhez gazdáját, Ivánt. Titokzatos tudás birtokosaként jelenik meg az aranyláncon a tölgyfát kerülgető tudós kandúr (ученый кот) Puskin Ruszlán és Ludmillájának bevezetőjében. „Ha jobbra indul – dalt dalolgat, ha balfele – mesét regél.” (Fodor András fordítása) Arkagyij és Georgij Vajner krimijében, A Fekete Macska bandájában a középkori hiedelem éled fel a gonosz boszorkány társának és helyettesítőjének mágikus erejéről. Baljós titokzatosság és mufurc kópéság keverednek az orosz irodalom leghíresebb macskájának, Behemótnak az alakjában. (Bulgakov: Mester és Margarita) Bulat Okudzsavánál pedig a Fekete macska (черный кот) maga a testet öltött – történelmi – gonosz.