„…maiora parant Libycae spectacula pestes” – Lucanus kígyó-katalógusa

Nagyillés János

Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

Klasszika-Filológia és Neolatin Tanszék

nagyillesjanos@gmail.com

„Ám a gyilkos Afrika még nagyobb látványosságokkal is szolgál” – mondja Lucanus, a Nero-korabeli költő a Caesar és Pompeius közötti polgárháborúról szóló eposza vége felé. Cato vezeti itt hadtestét az Afrikai sivatagon át. A menetelés leírásának legnagyobb részét egy hosszú kígyókatalógus alkotja, mely előtt sokáig értetlenül állt a kutatás. A pontos herpetológiai ismereteket költői fantáziával felnagyító epikus kitérő horrorisztikus esztétikumát a kígyómérgek által okozott különféle halálnemek manierista leírása adja. Honnan tud egy Kr.u. 1. századi költő a kígyókról? Egyáltalán miért fontos neki e borzalmak leírása? Milyen okok és elvek húzódnak meg e fikció hátterében? Az előadás ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Nagy Árpád Miklós
Szépművészeti Múzeum, Antik Gyűjtemény
amnagy8@gmail.com

Semiotica magica: hogyan ábrázoltak állatfigurák isteneket
a római császárkori amuletteken?
Három sajátos szerkezeti típus

Az előadás a drágakőre vésett ókori amuletteket, az úgynevezett varázsgemmákat mutatja be. Ezeken főleg azokat az isteneket ábrázolták, akiktől az amulett révén segítséget reméltek. A készítők nemcsak az egyiptomi és a görög-római pantheon hagyományos képtípusait vésték a gemmákra. Új, sajátlagos ábrázolásmódokat is kidolgoztak, amelyekhez szabadon használták fel az antik Mediterráneum számos kultúrájának motívumait. Az előadás három különböző jelentésszerkezetű ikonográfiai típust mutat be, amelyekben kulcsszerepet kapnak állatok (kígyó, kakas, kócsag, oroszlán).

Állatszimbólumok Mészöly Miklós műveiben

Urbanik Tímea

Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar

Felnőttképzési Intézet

u-time@jgypk.szte.hu

Mészöly Miklós prózájának van egy igen erőteljes, természethez kötött aspektusa. Ebben a természetközeliségben az állatok is fontos szerepet töltenek be, különböző jelentésrétegek kapcsolódnak hozzájuk és épülnek rájuk. Az etológiai szintű állatmegfigyelések mellett, melyekből a Magasiskola című műve épül, az állat-ember párhuzamok különféle típusai (az egerek elpusztításának története, mely a népirtásokat idézi a Jelentés öt egérről című novellában) is jelen vannak prózájában. Sólymok, egerek, kutyák, cerkófmajom, tengerimalac és lovak szerepelnek prózájában gyakran az emberi történések szenvedéstörténeti dimenzióját erősítve. Az állatok a legegyszerűbb hasonlattól, a szimbólumon át mitológiai és kultúrtörténeti utalások alapjaivá válnak. Mészölynél a lovak kiemelt jelentőséggel bírnak, több művének is kulcsszimbólumai. Előadásomban az állatszimbolika értelmezésének, működésének lehetséges technikáit vizsgálom Mészöly prózájának egyes darabjaiban, középpontban a Szárnyas lovak című novellával, mely jó példa a szimbólumok jelentésnek többrétegűségére. A lovak jelenléte, a falusi közegben betöltött funkciójuk mellett tág horizontot nyit mitológiai és néphagyománybeli jelentésekre.