A Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) 2013-ban kapott felhatalmazást egy országos hatókörű, az iskolai testnevelés és sport műveltségterületi oktatás módszertani fejlesztését célzó kiemelt projekt megvalósítására. A projekt alapvető célja az iskolai testnevelés és testmozgás tartalmi megújítása, és ehhez kapcsolódóan a Testnevelés stratégia 2020 megalkotása volt. Célul tűzték ki a pedagógusok továbbképzését és a szakmódszertani kiadványok fejlesztését, valamint egy országosan egységes fittségi tesztrendszer és a diáksport önkéntességi mozgalom koncepciójának kidolgozását. Ennek a projektnek képezte részét az Országos Iskolai Fittségmérési Kutatás, amely egyfajta megelőző és átfogó tudományos felmérésként a törvény által előírt évente megvalósítandó fizikai állapot felmérés országosan egységes módszertanának kidolgozásához volt szükséges.

Az Országos Iskolai Fittségmérési Kutatással egy kritérium-orientált standardok alapján értékelő egészségközpontú komplex fittségi tesztrendszer jött létre, amely nem és életkor alapján differenciál. Alkalmas arra, hogy megmutassa a tanulóknak, hogy milyen fittségi szintet kell elérniük ahhoz, hogy egészségüket megőrizzék, illetve elérjék az egészséges szintet, és lehetőséget teremt arra, hogy a tanulók bővítsék fittséggel kapcsolatos ismereteiket. A kutatók olyan tesztrendszert igyekeztek kidolgozni, amely minden gyermek számára biztosítja a teljesíthetőséget és figyelembe veszi a fejlődést, így segíti a pozitív viszony kialakulását a mozgásban gazdag, egészséges életvitelhez, mindemellett pedig kellő információt nyújt a gyermek fizikai állapotáról a szülőnek és az iskolának is. A fejlesztések között az egyik legnagyobb újdonság egy komplex oktatási programcsomag elkészítése és egy visszajelző rendszer kidolgozása, valamint egy átfogó nyilvános adatbázis létrehozása volt. Ezeknek a fejlesztéseknek az összessége és maga a tesztrendszer a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt, röviden NETFIT nevet kapta.

Az Országos Iskolai Fittségmérési Kutatás során a kutatók a fittségi állapot három fő komponensét vizsgálták a pályateszteken: a testösszetételt, az aerobkapacitást és a vázizomzat fittségét, de a kutatás részét képezte egy a testnevelésórákkal kapcsolatos kérdéseket tartalmazó kérdőíves felmérés, valamint egy egészségdiagnosztikai laborvizsgálat is. A pályatesztek során háromféle mérést végeztek a testösszetétel jellemzésére, illetve hét motorikus próbát, amelyek közül egy az aerob kapacitás, a másik hat pedig az izomerőt, az erő-állóképességet és a hajlékonyságot jellemezte.

A NETFIT tesztrendszere a következő teszteket tartalmazza:

• Testösszetétel és tápláltsági állapot mérése - testtömeg-index és testzsír-százalék
• Ütemezett hasizom teszt - hasizomzat ereje és erő-állóképessége
• Törzsemelés teszt - törzsfeszítő izmok ereje és nyújthatósága
• Ütemezett fekvőtámasz teszt - felsőtest izomereje
• Kézi szorítóerő mérése - kéz maximális szorító ereje
• Helyből távol ugrás teszt - alsó végtag robbanékony ereje
• Hajlékonysági teszt - térdhajlítóizmok nyújthatósága, csípőízületi mozgásterjedelem
• Állóképességi ingafutás teszt (20méter vagy 15méter) - aerob kapacitás

A tesztek végrehajtását célszerű úgy szervezni, hogy a tanulók egymást segítve és ellenőrizve párokban dolgozzanak, és ismerjék meg az egyes tesztek helyes végrehajtásának módját, illetve azt, hogy melyik teszt milyen képességet mér és a mindennapi életben milyen körülmények között van szükségünk az adott képességre.

A NETFIT tesztrendszer alapvetően az általános iskolák felső tagozatos tanulói és a középiskolások számára összeállított fittség mérési tesztrendszer, azonban a MDSZ munkatársainak ajánlása szerint már az általános iskolák alsó tagozatában is érdemes megismertetni a tanulókat ezekkel a tesztekkel, bár ebben a korosztályban még nem lehet cél a maximális teljesítmény elérése, és a tesztek tökéletes kivitelű és önálló végrehajtása.