III.3. Doppingszerek okozta elektromos és strukturális „remodeling”, valamint trigger szerep

Az illegális teljesítményfokozó szerek alkalmazása elsősorban a magas szintű, élvonalbeli versenysporthoz és testépítéshez köthető problémakör, de alkalmazásuk alacsonyabb szintű sporttevékenység kapcsán is egyre gyakoribb. Mivel a doppingszerek alkalmazása illegális, kevés megbízható irodalmi adat áll rendelkezésre ebben a vonatkozásban, továbbá folyamatosan új szerek kerülnek felhasználásra, melyek szívelektrofiziológiai hatásait nem ismerik, illetve nem vizsgálják. Ugyanakkor ismert, hogy a teljesítményfokozásra használt szteroidszármazékok mind harántcsíkolt, mind szívizom hypertrophiát okoznak. Hasonló hatást tulajdoníthatunk a növekedési hormon alkalmazásának is. Így az egyes doppingszerek krónikus adagolása hozzájárulhat a repolarizáció megnyúlásához, a repolarizáció heterogenitásának növekedéséhez, arrhythmia „szubsztrát" keletkezéséhez. Emellett a szteroid származékok fibrotikus elváltozásokat is okozhatnak a szívben, ezáltal vezetési zavarokat válthatnak ki. Az amfetamin-szerű doppingszerek más mechanizmussal segítik elő a ritmuszavarok kialakulását. Ezek a szerek növelik az intracelluláris cAMP-szintet, és az emelkedett szimpatikus tónushoz hasonlóan „trigger" extraszisztolékat váltanak ki, melyek a megfelelő arrhythmia „szubsztrát" megléte mellett (pl. sportszív csökkent repolarizációs tartalékkal) letális kamrai arrhythmiákat provokálhatnak. Röviden érdemes megemlíteni, hogy egy névtelenséget biztosító, francia élvonalbeli labdarúgókon végzett felmérés szerint a megkérdezettek több mint 30%-a vallotta be, hogy rendszeresen használ illegális teljesítményfokozókat.