III.5. A QT-variabilitás vizsgálata élsportolókban

A QT-szakasz rövid távú időbeli variabilitásának mérése az arrhythmiás kockázatbecslés egyik új módszere. Tekintettel arra, hogy az utóbbi években a sportpályákon hirtelen halál áldozatává vált fiatal sportolók közül számos nagy publicitást kiváltott eset a hivatásos labdarúgók közül került ki és az esetek többségében a halál okát nem sikerült tisztázni (bár a hátterében legtöbbször kamrafibrillációt feltételeztek), elsőként saját repolarizációs rezervvel és az azt jellemző biomarkerrel, a rövid távú QT-variabilitás elemzésével kapcsolatos vizsgálatainkat hivatásos labdarúgókon végeztük el. Ebben a pilot tanulmányban munkahypothesisként a korábban leírt és részben állatkísérletekben igazolt eredmények alapján azt feltételeztük, hogy a sportolók esetében valószínűsíthetően fennálló ún. szívizomhypertrophia (sportszív) miatt az IKs-áram alulregulálódik, a repolarizációs rezerv csökken, ami már akár korai időszakban is jellemezhető a QT-variabilitás csökkenésével.

A vizsgálatban 76 hivatásos labdarúgó és 76 egészséges, rendszeresen nem sportoló kontroll férfit vontunk be. A két csoport az életkor, a testmagasság, a testtömeg, illetve a tápláltsági szint tekintetében nem különbözött egymástól. Az EKG jeleket egy számítógépes rendszer segítségével regisztráltuk, analóg-digitális konverziót követően tároltuk és a vizsgálatot követően elemeztük. Az RR- és QT-szakaszokat 31 egymást követő ütés átlagából számítottuk. A repolarizáció ütésről ütésre mért időbeli instabilitásának jellemzésére a QT-variabilitást a következő függvény alapján számítottuk: STVQT= ∑|QTn+1-QTn| (30x√2)-1. A QT-szakasz időbeli instabilitását grafikusan Poincaré-térképen ábrázoltuk (7. ábra).

 

 

7. ábra A rövid távú QT-variabilitást jellemző Poincaré plot kontrollban és hivatásos labdarúgókban (individuális reprezentatív mérések). 31 egymást követő QT-intervallum ábrázolása a megelőző QT-szakaszok függvényében. A terület nagysága a variabilitás mértékével arányos.

A Bazett szerint korrigált és a mindennapi klinikai gyakorlatban használt QTc-intervalum időtartamában a két csoport nyugalmi körülmények között nem különbözött egymástól, ugyanakkor a QT-variabilitás magasabbnak bizonyult a labdarúgó csoportban a kontrollhoz viszonyítva (8. ábra).

 

 

8. ábra Bal oldali panel: A Bazett szerint korrigált QTc intervallumok labdarúgókban (n=76) és kontroll egyéneken (n=76). Jobb oldali panel: A QT-intervallum rövidtávú variabilitásának (STVQT) értékei ugyanazon személyekben. ***p<0.001 vs. kontroll.

Az elvégzett vizsgálat alapján megállapítottuk, hogy a versenyszerűen sportoló egyénekben a QT-variabiltás a rendszeres sportot nem folytató kontrollokhoz képest megemelkedhet. A QT-variabilitás emelkedése már korai időszakban jelezheti a kamrai repolarizáció instabilitásának növekedését és a fokozottabb arrhythmia hajlam kialakulását.