SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK
Levelező TAGOZAT - DL
Magyar szak
Magyar Nyelvi Tanszék
Bácsi János*
Dr. Békési Imre
1. Ellentétes szerkezetek vizsgálata szabadon választott magyar prózaírók műveiben
2. Ellentétes szerkezetek egybevető vizsgálata magyar prózaszövegek német és orosz műfordításaiban
3. Érvelési módok vizsgálata magyar publicisztikai szövegekben
Dr. Galgóczi László
1. Bibliafordításaink nyelvtörténeti vizsgálata
2. Nyelvtörténet – művelődéstörténet: egy fogalomkör szóanyagának vallomása
3. A nyelvi agresszió szinkron és diakron formái
4. Homiletika és retorika (XVI – XIX. századi prédikációk retorikus sajátságai)
5. Az anyanyelvi nevelés cél- és feladatrendszere a különféle tantervekben
6. Anyanyelvi nevelés: életkori sajátosságok és kommunikációs szükségletek
Juhász Valéria*
Dr. Kristó Gyuláné
1. Élőnyelvi vizsgálatok a szegedi nyelvhasználatban
2. Nyelvjárási nyelvhasználati vizsgálatok egy településen vagy egy régióban
3. Keresztnevek névtani vizsgálata
4. Ragadványnevek névtani vizsgálata
5. Nyelvhasználati vizsgálatok a diáknyelvben
6. Egy település(rész) földrajzi neveinek gyűjtése és feldolgozása
Lepahinné Dr. Murai Teréz
1. Az anyanyelv-elsajátítás pszicholingvisztikai problémái
2. Az anyanyelv és az idegen nyelv egymásra hatása a nyelvelsajátítás során
3. A nyelvi interferencia és a műfordítás problémái
4. A kisebbségek nyelvhasználati problémái
Nagy László*
Dr. Nagy János
1. Márai rövidprózájának szintaxisa
2. Szövegmondatok és lehetséges világok „A teljesség felé”-ben
3. Az alakzatok poétikája a XX. századi szonettben
4. Weöres egysoros versei
5. Oszcillációs elemzések a modern irodalmi szövegben
Rozgonyiné Dr. Molnár Emma
1. Szépprózai szövegek különböző szempontú stílusvizsgálata
2. Publicisztikai írások neologizmusai
3. Idegen szavak és szókapcsolatok a cégtáblákon és a reklám nyelvében
4. Nonverbális jelek verbalizálása a szépirodalmi szövegekben
5. A névmások (egy csoportjának) funkciósíkja egy meghatározott szövegben
6. Szóalkotási módok újságszöveg alapján
7. Szokványos kifejezésmódok az újságszövegben
Dr. Sándor Klára
1. Nyelv és társadalmi nem (a nemek közötti viszonyok leképeződése a nyelvben)
2. Diskurzuselemzés
3. Nyelvi hátrányos helyzet az iskolában
4. Határon túli kétnyelvűség, nyelvérintkezések
Dr. Szabó Józsefné
1. Jeles napokhoz fűződő szokások és hiedelmek
2. Népi kismesterségek feldolgozása (kékfestés, fazekasság, kosárfonás, szíjgyártás,
mézeskalácsosság, hímzés stb.)
Dr. Vass László
1. Szövegnyelvészet és stilisztika
2. A stilisztika és a retorika a szemiotikai szövegtan modelljében
3. Nyelvi műalkotások szemiotikai szövegtani megközelítéséhez
4. Nyelvi műalkotások szövegstilisztikai elemzése
5. Publicisztikai szövegek szemiotikai textológiai megközelítése
6. Szövegtan és társalgáselemzés
7. A multimediális kommunikátumok vizsgálata
8. Etnometodológia és társadalom
9. A humán kommunikáció elemzésének interdiszciplináris kerete
10. A szövegtan és az információs társadalom
11. A hipertextus nyelv- és irodalomtudományi alkalmazása
12. Hipermédiumok az oktatásban
* Jelenleg nincs adat.
Azok a hallgatók, akik tanulmányaikat a 2002/2003. tanév előtt kezdték el, komplex záróvizsgát tesznek, az alábbi témakörök alapján:
ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK
– Azonos a nappali tagozatos hallgatók témaköreivel –
1. Mai hangrendszerünk kialakulása és jellemzése. A magyar hangtan tanításának néhány módszere. A beszéd kialakulása és fejlődése.
2. A magyar szókészlet kialakulása és mai rétegei. A tanulói szókészlet gyarapítása, a kifejezőképesség fejlesztésének módszerei. A tanulás pszichológiai determináltsága.
3. Nyelvünk szófaji és alaktani rendszerének jellemzői. Mai alaktanunk történeti előzményei. A magyar szófajtan és alaktan tanítása. Diakrón és szinkrón módszer a nyelvleírásban és a tanításban.
4. Szóalkotásunk múltja és jelene. A szóalkotási módok tanításának problémái. A kompetencia és a performancia elmélete.
5. A magyar mondatok rendszerének múltja és jelene. A mondatelemzés didaktikai kérdései. A konkrét és elvont gondolkodás alakulása 14 éves korig.
6. Jelek és jelrendszerek mindennapi életünkben. A jelviszony főbb összetevői. A nyelvi jel és a nem nyelvi jelek használatának didaktikai jellemzői. A problémamegoldó gondolkodás jellemzői.
7. A nyelvi rendszer és a nyelvhasználat egysége és elkülöníthetősége. E problematika megjelenése a nyelvtankönyvekben és az anyanyelvi órákon. Az anyanyelvi órák típusai, ezek jellemzői.
8. Népünk és nyelvünk története. Az etnikum és a nyelv változásainak tanítása. Az új ismereteket feldolgozó óra didaktikai lépései.
9. A nyelvhasználat rétegei. A gyermeknyelv és az ifjúsági nyelv jellemzői. Az iskolások nyelvhasználatának tudatos alakítása. Az anyanyelv és az idegen nyelv tanulásának egymásra hatása.
10. Irodalmi nyelvünk kialakulása és jelene. A nyelvjárások és a regionális köznyelv kialakulása. Nyelvjárási sajátságok az irodalomban és a köznyelvben. A motiváció.
11. Nyelvünk hangeszközeinek kifejező és meggyőző szerepe. A mondatfonetikai eszközök. A beszédtechnika és beszédművelés az általános iskolában. Az érzékelés, az észlelés fejlődése 14 éves korig.
12. Stílus, stílusrétegek és -árnyalatok, stíluselemek, stilisztikai formák. Az irodalmi szövegek nyelvi, stilisztikai elemzése. Az érzelmek fejlődése 14 éves korig.
13. A nyelvi stílus és a beszédmagatartás. Szövegfeldolgozás, a köznapi stílus elemzése. Magatartászavarok az iskolában.
14. A szövegmondat. A mondat aktuális tagolása. A mondatok használatának tanítása. A logikai műveletek, ezek jellemzői.
15. Helyesírásunk története, mai rendszere, jellege, elvei. Az iskola helyesírási feladatai. A feladattípusok és az életkori sajátságok összefüggései.
16. A szöveg mint komplex nyelvi jel. A szövegalkotás és a szövegértés készségfejlesztő eljárásai. A szövegfeldolgozás pszichológiai relevanciái.
17. Nyelvhelyesség. Nyelvművelő elvek és módszerek. Az anyanyelvi óra nyelvművelő eljárásai. Jellegzetes beszédhibák az iskolában: a tanár teendői.
18.A nyelvi jel: szemantikai és pragmatikai területek. A jelentésváltozások. A jelentés tanításának néhány módszere.
Azok a hallgatók, akik tanulmányaikat a 2002/2003. tanévben kezdték el, záróvizsgát az alábbi – nyelvtudományi és szakmódszertani – témakörök alapján tesznek:
TÉMakörök a nyelvtudomány
tudományterületeiből
– Azonos a nappali tagozatos hallgatók témaköreivel –
1. A nyelvi rendszer és a nyelvhasználat egysége és elkülöníthetősége.
2. A mai magyar nyelv fonémarendszere, a fonémák rendszerszerűsége, a mai magyar fonémarendszer kialakulása.
3. A magyar szókészlet kialakulása és mai rétegei.
4. Nyelvünk szófaji és alaktani rendszerének jellemzői, a mai magyar nyelv szófaji és alaktani rendszerének története.
5. A mondatfelfogások, a mondatdefiníciók. A rendszermondat és a szövegmondat. A mondat aktuális tagolása. Mondatformák és leírásuk.
6. A nyelvi jel: szemantikai és pragmatikai területek. A jelentésváltozások.
7. A nyelvhasználat rétegei; nyelvi norma, nyelvi változók, nyelvi attitűdök.
8. A nyelvi egységesülés és normalizálódás útja, az egységes magyar köznyelv kialakulása.
9. A nyelvjárások szerepe a nyelv és a társadalom életében a kezdetektől napjainkig, a nyelvjárások és a regionális köznyelv.
10. A stílus, a stílusrétegek és -árnyalatok, stíluselemzés. [Lásd többek között: nyelv031, vnv050.]
11. A szöveg mint komplex jel; a jelölő és a jelölt összetevői, a szöveg szintjei. [Lásd kivonatosan: vsze081, vsze091, vsze101, vsze111, vsze121.]
12. Az interpretációfolyamatok objektumai és típusai. Szövegmegközelítési módok. [Lásd például: vsze041, a példaelemzésekkel együtt.]
13. Helyesírásunk története, mai rendszere, elvei, jellege.
14. A nyelv társas funkciója; a nyelvi szocializáció; a nyelvhasználatra vonatkozó értékítéletek társas és társadalmi következményei.
Szakmódszertani témakörök
(A magyar nyelv tanítása)
– Azonos a nappali tagozatos hallgatók témaköreivel –
1. Az anyanyelvi nevelés alapelvei, cél- és feladatrendszere.
2. Az anyanyelvi nevelés művelődési anyaga (tantervek és tankönyvcsaládok).
3. A tananyag motiválásának módjai.
4. Az új ismeretek kialakításának modelljei.
5. A nyelvi ismeretek alkalmazásának gyakorlattípusai.
6. A nyelvi tudásszint ellenőrzésének és értékelésének módjai.
7. A tanuló kommunikációs készségének fejlesztési eljárásai.
8. A stílusnevelés eszközei.
9. A beszédkultúra fejlesztésének módszeres eljárásai.
10. A helyesírási tevékenység fejlesztése.
11. Az irodalmi szövegek nyelvi stilisztikai elemzése a tanítási órán.
12. Nyelvművelő elvek és módszerek az iskolai gyakorlatban, az anyanyelvi óra nyelvművelő eljárásai.
13. Analitikus és kreatív módszerek a szövegelemzés iskolai gyakorlatában.
14. Az örökölt képességek, a tanulás és a kommunikatív törődés szerepe az anyanyelv elsajátításában.
„6.2. A záróvizsga
6.2.1. A záróvizsgára bocsátás általános előfeltételei szakonként:
a) a képesítési követelményekben és a tantervekben megjelölt tanulmányi kötelezettségek teljesítése,
b) szaktanár által elfogadott szakdolgozat benyújtása,
c) a nyelvvizsga-követelmények teljesítése.
6.2.3. A záróvizsga írásbeli része: a szakdolgozat elkészítése. Szakdolgozatot minden szakon kell készíteni.
6.2.4. A záróvizsga külön érdemjeggyel minősített szóbeli részei:
a) a szakdolgozat megvédése,
b) vizsga a szakdolgozathoz kapcsolódó tudományágakból, azok meghatározott témaköreiből.
6.2.5. A záróvizsga eredménye: a szóbeli záróvizsgán szerzett két érdemjegy és a szakdolgozatra kapott érdemjegy átlaga, egész számra kerekítve.
6.3. A tanári képesítő vizsga
Amennyiben a hallgató a tanári képesítés megszerzésére irányuló képzésben is részt vett, a külön jogszabályban meghatározottak szerint módosulnak, illetve egészülnek ki a záróvizsgára bocsátás előfeltételeire, a szakdolgozatra, a záróvizsga részeire, valamint a záróvizsga eredményére vonatkozó, e rendeletben foglalt előírások” (1. számú melléklet a 129/2001. (VII. 13.) Korm. rendelethez)
A szakdolgozat védése tanszékünkön a záróvizsgától elkülönülten történik.
„El nem fogadott szakdolgozat (írásbeli értékelés) esetén új szakdolgozatot kell írni. Ilyen esetben nem bocsátható záróvizsgára a jelölt.
Elégtelen szakdolgozat védési jegy – akár a záróvizsga többi részével együtt történő, akár előzetes védés esetén – elégtelen záróvizsgát eredményez. Ilyen esetben a záróvizsgát kell megismételni.”(Főigazgatói állásfoglalás a bölcsészettudományi szakok 2006. évi záróvizsgájáról.)
A tanári képesítő vizsga
„4.4. A tanári képesítővizsga tanári szakokon a záróvizsga önálló része.…”
A vizsga tárgyai, témái különösen a szakterületi felkészültség pedagógiai alkalmazására, a szakhoz kapcsolódó iskolai tantárgy(ak) tervezésére, oktatására, taneszközeire; a hazai oktatás rendszerének, fejlesztésének problématörténeti és összehasonlító elemzésére; a pedagógiai innovációra; a globális nevelési, oktatási problémákra; az iskolai gyakorlatok tapasztalataira irányulnak.” (111/1997. (VI. 27.) Korm. rendelet).
„Önálló tanári szakdolgozatot nem kell írni. A szakdolgozatnak (két bölcsész szak esetén legalább az egyikhez írt dolgozatnak) integráns része lehet a tanári képesítéshez szükséges anyag. Ha ez nem lehetséges, akkor a javasolt megoldás az, hogy a választott szakterületi dolgozathoz csatoltan (egy dolgozathoz) a hallgatók készítsenek olyan zárófejezetet, amely az általuk feldolgozott téma tanítására, annak oktatási és nevelési lehetőségeire, pedagógiai alkalmazásaira is kitér. A hallgatónak meg kell jelölnie a cím alá írt kiegészítő mondattal („A dolgozat a tanári képesítéshez szükséges tartalommal is rendelkezik.”), hogy a dolgozat bírálatánál kéri a tanári képesítéshez kapcsolódó értékelést is.
A fentiek alapján a tanári képesítővizsga írásbeli része a szakdolgozathoz csatolt tanári fejezet jegyéből áll, melyet a szak módszertanosa írásban is minősítsen. A szóbeli jegye pedig a két szak záróvizsgáján kapott tanári kérdéssorok jegye legyen.” (Főigazgatói állásfoglalás a bölcsészettudományi szakok 2006. évi záróvizsgájáról)
Azok a hallgatók, akik tanulmányaikat a 2002/2003. tanév előtt kezdték el, komplex záróvizsgát tesznek.
Szeged, 2006. március 15.
Dr. Vass László