A dominánsan verbális objektumok konnexitása elsősorban a vehikulum / vehikulum-imágó különböző szintjeinek és összetevőinek szintaktikai és kommunikatív jól formáltságában, megszervezettségében áll.(A konnexitás biztosításához természetesen hozzájárulhatnak a különféle tipográfiai sémák, paragrafikus, kalligrammatikus grafikai, grafikus ikonikus stb. konstellációk is.)

A szöveg verbális anyaga kettős arculatú:

– egyfelől lexikai (szintaktikai és szemantikai),

– másfelől prozodikus / prozódiai,metrikai-ritmikai (poétikai).

A szöveg verbális anyagának szintjeit és e szintek elemeit ezért mind a lexikai, mind a prozodikus / metrikai-ritmikai (poétikai) arculat vonatkozásában értelmezni szükséges. A két arculat funkcionálisan könnyen kezelhető egymásra vetítése érdekében azonban célszerű azonos szintek és azonos nagyságrendű elemek értelmezésére törekedni.

A lexikai és a poétikai aspektus egy-egy sajátosságát Pilinszky János Harmadnapon című költeményével szemléltetem (lásd 1. táblázat).

A költemény teljes verbális anyagát a metrikai-ritmikai és a lexikai szerkezet(ek) együttesen alkotják. (Részletesebben lásd: Barta Ágnes – Vass László: Interpretáció és illusztráció 1. Pilinszky János Harmadnapon. In: Galgóczi László (szerk.): Alkalmazott nyelvészet a magyar nyelv és irodalom tanításában. A pedagógus-továbbképzés kiskönyvtára 1. Program és tanulmányok. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Magyar Nyelvi Tanszéke, Szeged, 1998. 131-144.)

A szöveg mikro- és makroarchitektonikus szintjeit lásd a 9. ábrán.

A lexikai formáció mikroegységei és a mikroegységek összetevői

A lexikai formáció kommunikációegységei

A lexikai formáció kommunikációegységeinek összetevőszerkezete

A lexikai formáció első fokú kompozícióegységei

A lexikai formáció első fokú kompozícióegységeinek összetevőszerkezete

A magasabb fokú kompozícióegységek az első fokúakból alakulnak.

Példaelemzés

A lexikai formáció magasabb fokú kompozícióegységei

A prozódiai / poétikai oldal adekvát elemzése csak akusztikus vehikulumokra / vehikulum-imágókra vonatkozóan hajtható végre. Írott / nyomtatott szövegek esetén ugyanis ez az imágó szekunder, s ennek lényeges hordozóit a konvencionális notációrendszerek nem rögzítik.

Példaelemzés

A poétikai formáció néhány aspektusa

Az 9. ábra szintjei a rendszerszerűség szempontjából a nyelvészet olyan, jól ismert részterületeivel hozhatók kapcsolatba, mint a fonológia (lásd szubmikroszint), morfológia, beleértve itt a deriváció és a kompozíció tanát is (lásd mikroszint), szintaxis (lásd középszint). Annak eldöntése, hogy találhatók-e olyan, a makroszint alsó rétegéhez sorolható, elsőnél magasabb fokú kompozícióegységek (tömbök), amelyek formai felépítését konvencionálisnak tekinthető nyelvi ismeretek határozzák meg, még további kutatást igényel. Erre mutatnak Békési Imrének az oppozicionális konstrukciótípusok szemantikai struktúrájának feltárására irányuló vizsgálatai.

A szöveg szintjeinek fenti megkülönböztetésével el lehet kerülni a bekezdés, alfejezet, fejezet stb. terminusok használatát.

Tolcsvai Nagy Gábor a szövegelemek viszonya és hatóköre alapján: a mikro-, a mezo- és a makroszint egymásba épülő rendszerét különbözteti meg (az ittenitől némileg eltérő értelemben használva e kifejezéseket). A mikroszinthez a hazai kutatásokban grammatikai kapcsolóelemekként számon tartott viszonyok tartoznak (mint az egyeztetés); jellegzetes mezoszintű kapcsolatokat képvisel nyelvünkben a tömbösödés; a makroszint összefüggései (például a tematikus relációk) pedig a szöveg értelemszerkezetének egészét érintik. A szöveg összefüggőségét ebben a perspektívában inkább csak a koherencia műszó minősít(het)i. (Vö. A magyar nyelv szövegtana, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001. 115 kk.)

A szövegek analízisét a mikroegységek – szavak, szóalakok – vizsgálatával célszerű kezdeni, majd a makroszinten annak elemzése következhet, hogy miként szegmentálja művét maga a szerző, vagyis a(z első fokú) kompozícióegységek szintje, aztán a középszint kommunikációegységeinek vizsgálata kerülhet sorra.

Példaelemzés

A szöveg formai felépítésével kapcsolatos kreatív-produktív gyakorlat