A lexikai formáció kommunikációegységei
 

Pilinszky János Harmadnapon

Kommunikációegységeknek alapállásszerűen a rendszerszerű – teljes vagy hiányos – egyszerű mondattal azonos nagyságrendűnek tekinthető konfigurációkat nevezzük.
 

A lexikai kontextuális formáció kommunikációegységei (lásd 4. reprezentáció)
 

[k00] HARMADNAPON

És [k01] fölzúgnak a hamuszín egek,

[k02] hajnalfele a ravensbrücki fák.
És [k03] megérzik a fényt a gyökerek.
És [k04] szél támad. És [k05] fölzeng a világ.
 
Mert[k06] megölhették hitvány zsoldosok,
és [k07] megszünhetett dobogni szive –
[k08] Harmadnapra legyőzte a halált.
Et[k09] resurrexit tertia die.
 
4. reprezentáció


A kontextuális lexikai kommunikációegységek közül hiányos, elliptikus szerkezetű a k00, a k02, a k08 és a k09.

A lexikai rendszerszerű formáció kommunikációegységei

A szóban forgó egységek konfiguracionálisan lehetnek többértelműek, relacionálisan azonban nem. A [k02]-nek például több egyértelmű relacionális kommunikációegység feleltethető meg.

*

A különböző felépítésű szintaxisok általános strukturális jellegük alapján két típusúak lehetnek: az egyikbe a (valószínűleg kevésbé univerzális) kategoriális szintaxisok (lásd például K. Ajdukiewicz elméletét), a másikba a transzformációs szintaxisok tartoznak (lásd például a Chomsky-féle grammatikát).

Petőfi S. János a következő hierarchikus konfigurációra épülőt alkalmazza (részletesebben lásd Petőfi S. János: A jelentés értelmezéséről és vizsgálatáról. A mondatszemiotikától a szövegszemiotikáig (Tanulmányok). Magyar Műhely, Párizs – Bécs – Budapest, 1994. 13-48):

SK :: SP :: PV :: P

ahol

P a leíró jellegű propozíciók osztálya,

PV a világalkotó elemek osztálya (egy lehetséges világ indikálásának aktusa),

SP a performatív elemek osztálya (illokucionáris aktus),

SK indifferens kommunikatív elemek osztálya (lokucionáris aktus)

:: a beágyazás jele.

A mondatelemzés hazai gyakorlatában az akadémiai (Tompa (szerk.): A mai magyar nyelv rendszere I – II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1961 – 1962.), illetőleg az egyetemi nyelvtan (Benczédy – Fábián – Rácz – Velcsovné: A mai magyar nyelv, Tankönyvkiadó, Budapest, 1968.) kategorizáló újgrammatikus hagyományokat követő módszertana a legelterjedtebb. Közel áll ehhez a tradícióhoz Deme László funkcionális rendszere (Mondatszerkezeti sajátságok gyakorisági vizsgálata. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971.). A Strukturális magyar nyelvtan mondattana (Kiefer Ferenc (szerk): Strukturális magyar nyelvtan 1. Mondattan. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992.) velük szemben generatív alapozású. Az akadémiai nyelvtan inkább funkcionális, a strukturális inkább formális összetevőkre bontja a mondatot.

*

Pilinszky János Harmadnapon

A lexikai formáció kommunikációegységeinek összetevőszerkezete


A lexikai formáció első fokú kompozícióegységei


A lexikai formáció első fokú kompozícióegységeinek összetevőszerkezete


A lexikai rendszerszerű szenzus kommunikációegységei


A lexikai kontextuális szenzus kommunikációegységei

Lásd még:

Vass László - Barta Ágnes: Interpretáció és illusztráció. 1. Pilinszky János: Harmadnapon. In: Galgóczi László (szerk.): Alkalmazott nyelvészet a magyar nyelv és irodalom tanításában. A pedagógus-továbbképzés kiskönyvtára 1. Program és tanulmányok. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Magyar Nyelvi Tanszéke, Szeged, 1998. 131-144.
 
 

Kivonat a 10. előadás anyagából