- SZÖVEGTAN -
Dr. Vass László
6. MONDAT (SENTENCE ) vs MEGNYILATKOZÁS (UTTERANCE)
Nem terminológiai kérdés csupán. A megnyilatkozás nem egyszerűen mondat, hanem mindenekelőtt:
(a) konkrét és kimondott/leírt mondat;HARRIS (1973.):
(b) olyan parole/performancia jelenség, amely egyértelműen nem is azonosítható
mindig a mondatnak tartott egységgel;
(c) szinonimájaként a szövegmondat terminus használatos.
A grammatikai szabályok által megkonstruálható „szabályos” mondat és a kimondott/leírt közti különbségeket fejezi ki az „új” terminus technikus, az előbbi számára meghagyva a hagyományos mondat, illetőleg felvéve a rendszermondat elnevezést, az utóbbit pedig megnyilatkozásnak (utterance-nak), szövegmondatnak nevezve.„A megnyilatkozás egy személy (egyén) beszédének azon szakasza, amely előtt és után a beszélő szünetet tart (csöndben van).”
A generatív grammatika tette világossá azt a különbséget, ami a beszéd közben létrejött konkrét mondatok szerkezete és e konkrét mondatszerkezetek esetlegessége mögötti szabályszerűség között fennáll.
Mondat és megnyilatkozás
1. A hangzás szintje:
mondat: fonémák és prozodémák sora (prozodémák: a mondat grammatikai2. A jelentés szintje:
szabályaihoz tartozó prozódiai sémák);
megnyilatkozás: a fonémák és prozodémák egyéni és ad hoc realizációi a
beszédben/írásban.
(a) mondat: különböző (lexikológiai, szintaktikai, pragmatikai) okból lehet3. A morfoszintaktikai struktúra szintje
többértelmű;
megnyilatkozás: a konkrét beszédhelyzetben egyértelművé válik;
(b) mondat: a beszédaktus szempontjából csak potenciálisan értékelhető;
megnyilatkozás: a konkrét beszédhelyzetben illokúciós (cselekvés jellegű)
értéket kap;
(c) mondat: a mondatban „üres” morfémák (deiktikus és anaforikus névmások)
lehetnek;
megnyilatkozás : az üres morfémák tartalmasakká válnak, ezáltal is lehetővé
válik a referenciális jelentés;
(d) mondat: a mondat jelentése a lexémák szótári jelentésének a kapcsolatából
(és csak ezekből) áll elő;
megnyilatkozás: a mondatot alkotó lexémakapcsolatok jelentése a szövegből
és a kommunikációszituációból kiegészül;
(e) mondat: a mondat jelentése csak a verbális jelek kapcsolatából áll elő;
megnyilatkozás: a mondat jelentése a prozódiai és a paralingvisztikai
elemekkel (gesztus, mimika stb.) kiegészül.
mondat: teljes struktúra;4. Az aktuális tagolás szintje
megnyilatkozás:(a) teljes struktúra;
(b) hiányos struktúra;
(c) többletsrtuktúra;
(d) tagolatlan megnyilatkozás (például egyszavas megnyilatkozások,
mondatszók, köszönésformulák, az udvariassági formulák stb.);
(e) szabálytalan (hibás) struktúra.
mondat: semleges;Irodalom:
megnyilatkozás: téma – réma struktúra (szórendi, prozódiai elemekkel).