Bogáncstól (Batyun át) Beastig – a puli mint érték

interkulturális térben

Vesszős Balázs

Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola

vesszosbalazs@gmail.com

Gyermekkorunk kutyahőse Bogáncs, a puli, aki első osztályos olvasókönyvünk szereplőjeként elkísért bennünket az olvasás- és írástanulás rögös útján. Kiegyensúlyozott, motivációt sugalló megjelenése kétségtelenül ösztönzőleg hatott ránk. Az azóta eltelt évtizedekben mindvégig pulink volt otthon. Tizenegy éve él velünk Batyu, egy csodálatos fehér puli, s általa folyamatosan figyelemmel kísérem a fajta megjelenéseit, azt a folyamatot, ahogyan egy „egyszerű” pásztorkutyafajta a legkülönfélébb formákban jelenik meg és pozitív jellemével hódítja meg a világot. Ennek a fajtának a megnevezése, a „puli” szó nyelvészeti kutatások alapján a sumer „abaly” szóból származik, amely hétezer éve „értéket” jelent (Arany Csaba 1998). A puli az egykori pásztorok világától modern korunkig olyan folyamatosan megújuló értéket hordoz, amely kincsként szolgál a vidéki és városi emberek számára egyaránt. Előadásomban arra keresem a választ, hogy őseink vándorlása során a Kárpát-medence területére került eb milyen értéket képvisel kultúránkban és ennek az értéknek milyen szemiotikai szempontból értékelhető megnyilvánulási formulái vannak nemcsak a magyar kultúrában, hanem az interkulturális térben is.

Állatszereplők a matematikai oktató diákon

Vecseiné Munkácsy Katalin

Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar

Matematikai Intézet

katalin.munkacsy@gmail.com

Összevont tanulócsoportos iskolák nemzetközi hálózatában végeztünk oktatási kísérletet (NEMED) Az európai gyerekek szívesen fogadták matematikai sorozatainkban a medve-családot, azonosultak az állatkölyök szereplővel. Kenyai kollégákkal konzultálva át kellett alakítanunk az eszközt, alkalmazkodva a kenyai gyerekek állatok iránti attitűdjéhez. Az előadásban a kétféle diasorozatot szeretném bemutatni.

Konfliktusok gazdálkodók és vadon élő állatfajok között
mint a fajismeret tényezői,
valamint azok gazdasági és kulturális eredete

Ulicsni Viktor, Avar Ákos, Babai Dániel

MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Mongol- és Belső-ázsiai Tanszék,

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet

ulicsni.viktor@t-online.hu

Társadalom és állatvilág sokoldalú kapcsolatát részben a kulturális vagy gazdasági meghatározottságú, pozitív vagy negatív előjelű lokális percepció alakítja. E viszonyulás fajok, fajcsoportok fennmaradását, elterjedését befolyásolja, elsősorban a szélsőségesen negatív megítélésű fajok esetében. Négy tájában (Drávaszög, Gömör, Szilágyság, Gyimes) vizsgáltuk a helyi közösségek és a vadon élő gerinces fajok közötti kapcsolat jellegét, előjelét. Vizsgálatunkban a népi fauna feltárását célzó félig strukturált interjúk spontán megnyilvánulásait vettük figyelembe, illetve ezek alapján megállapítottuk a fajismeret okait. A gerincesek öt általánosan ismert osztályát áttekintve megállapíthattuk, hogy a globális trendekhez hasonlóan, a Kárpát-medencében is a kétéltű és hüllőfajok percepciója kiemelkedően negatív, a madarak esetében pedig a vélt vagy valós gazdasági okok ellenére is a leginkább pozitív. Meglepő módon a konfliktusok mértéke és a hozzájuk kapcsolódó folklór a gazdálkodók által ismert fajok jelentős részében csak kisebb jelentőséggel bírt a fajok morfológiai elválóságához, jellemző élőhelyéhez, gyakoriságához, etológiai jellemzőihez és relatív méretéhez képest. Az etnozoológiai kutatások jelentős segítséget nyújtanak a helyi közösségek és a vadon élő állatfajok közötti kapcsolatok hátterének, az emberi tevékenységek motivációinak mélyebb megértésében, ezáltal olyan gyakorlati kérdések megválaszolásában is szerepet játszanak, mint a természetvédelmi tevékenységek.