III.4.G. Glukagon és enteroglukagon

Metabolikus szindróma alapjai

II. Történeti áttekintés

III. Élettani Alapismeretek

III.1. A szervezet energia raktározása

III.2. A zsíranyagcsere szabályozása

III.3. A glükóz anyagcsere

III.4. A gyomor-bélrendszer hormonális szabályozása

III.4.A. Gasztrin

III.4.B. Szekretin

III.4.C. Colecisztokinin (CCK)

III.4.D. Gasztrin gátló peptid (GIP)

III.4.E. Vazoakíiv intesztinális peptid (VIP)

III.4.F. Peptid-hisztidin-methionin polypeptid (PHM)

III.4.G. Glukagon és enteroglukagon

III.4.H. Pankreászpolipeptid (PP)

III.4.I. Neuropeptid Y (NPY)

III.4.J. Peptid tirozin-tirozin (PYY)

III.4.K. Opioid peptidek

III.4.L. Motilin

III.4.M. Hormonok metabolikus hatásai

III.5. A táplálkozás szabályozása

IV. A metabolikus szindróma meghatározása

V. A MetS-t befolyásoló paraméterek

VI. Az endothélium szerepe a metabolikus szindrómában

VII. Kardiovaszkuláris rizikótényezők

VIII. Kardiovaszkuláris szövődmények

IX. Gyulladás és a metabolikus szindróma

X. Metabolikus szindróma diagnosztikai paraméterei

XI. Metabolikus szindróma – prevenció

XII. Metabolikus szindróma – kezelés

XIII. Rövidítések jegyzéke

XIV. Irodalomjegyzék

XV. Köszönetnyílvánítás

III.4.G. Glukagon és enteroglukagon

Termelődés helye: Bél L sejtjei

Inger: zsírok és glükóz kerülnek a bélbe

Hatás:

bél motilitás

metabolikus hatás

« Előző | Következő »