A sportturizmus keresleti oldalán az aktív sportolók, sportvezetők, edzők, szurkolók, nézők, illetve a kiegészítő tevékenységként, vagy csak alkalomszerűen sportolók állnak. Igényüket azokra a fogadó területekre (desztinációkra) terjesztik ki, melyben tevékenységüket megvalósíthatják. Céljaik megvalósításához - sportágspecifikusan, illetve a célnak megfelelően - további feltételek teljesülésére van szükség. Ilyen például a szakmai háttér (edzők, orvosok, rekreációs szakemberek), a szervezettség és a biztonság. A hivatásos sportturizmust leszámítva azonban a legfőbb igény számukra az élmények keresése, a szórakozás (Bokor 2009).

A kínálati oldalon ugyancsak ott állhat maga az aktív sportoló (pl. mint látványosság, mint ellenfél), az aktív közreműködők (pl. menedzserek, promoterek), az utazásszervezők, a sportszerforgalmazók és kölcsönzők, a sportszergyártók, valamint a sportturisztikai tevékenységhez kapcsolódó periférikus üzleti körök (pl. szállásadók, vendéglátók). Az infrastrukturális ellátás (pl. sportlétesítmények, közlekedési eszközök, információs irodák), a szuprastruktúra, valamint különböző társadalmi és természeti erőforrások kitüntetett szerepet kapnak (Turco et. al. 2002).

A turisztikai termék lényege, hogy szolgáltatásokból áll. A sportturisztikai termékek a cél függvényében sokfélék lehetnek: versenyek, edzőtáborok, sportkirándulások, túrautak (pl. gyalog-, kerékpár-, vízi-, barlangász-, nordic walking túrák, geocaching). Sokszor komplex turisztikai csomagokban jelennek meg (pl. egészségturisztikai csomag részeként szerepelhet) (Michalkó 2011). A sportturisztikai piacon a vétel és az eladás tárgya jól elkülönül a látványsportok és a rekreációs sportok esetében. Az előbbi esetén a csere tárgya a mások sportolásának megtekintése, a szurkolóként való részvétel, tehát a fogyasztó azért fizet, hogy láthasson másokat pl. futni, úszni, teniszezni. A rekreációs sportban ezzel ellentétben a csere tárgya saját sportolásunk, vagyis azért fizetünk, hogy megtapasztalhassuk a sportolás élményét pl. a mozgás, az elfáradás, a góllövés örömét (Kiss G. 2009).

„A turizmus keresleti és kínálati oldalát vizsgálva elmondható, hogy az utazás fő céljától függetlenül is megjelenik a sport iránti kereslet, ezért az utazókat befolyásolja a desztinációk kiválasztásánál a szálláshelyen, vagy annak közelében megtalálható sportinfrastruktúra. Ezért uszodákat, fitnesztermeket, wellness szolgáltatásokat nem csak üdülőhelyeken kell létesíteni, hanem azokban a körzetekben is, amit főleg üzletemberek vesznek igénybe (Gáldi 2011).