A sportturizmus, mint szabadidős tevékenység társadalmi helyzet függvénye is, mely meghatározza annak formáját is (pl. drágább kategóriák sportvadászat, golf, tenisz; olcsóbbak: labdarúgás, futás, természetjárás). A hasonló státusú társadalmi csoportok az életmódja, fogyasztási szokásai is hasonlóak. A sportturizmus kapcsolatban áll a családi jövedelmekkel (magasabb jövedelem - több sportoló gyermek és felnőtt, több utazás távolabbi célpontok).

„A több-kevesebb fizikai aktivitást igénylő, úgynevezett természeti turizmus válfajai (falusi turizmus, tanyasi turizmus, ökoturizmus, gyalogos természetjárás, kerékpáros turizmus, lovas turizmus, golfturizmus, horgászturizmus, vadászturizmus, szafari, témapark, attrakcióturizmus, vízi turizmus) is rétegspecifikusnak nevezhetők, hiszen ezek költségei széles skálán mozognak (Gáldi 2011).

A magasabb végzettségűek, magasabb jövedelemmel rendelkezők és a férfiak aktívabbak mind a sportban, mind a sportturizmusban. A fejlettebb társadalmakban minden társadalmi rétegben növekszik az igény a fittség és az egészség iránt, s ezzel egyidejűleg - főként a média hatására - növekszik az érdeklődés, szurkolói részvétel is a sportesemények iránt. Az emberek egyre több pénzt és időt fordítanak a sportra.