IV.5.3. Fékezések, kis ívű kanyarok

1. Biztonsági esés:
A kézfutólagos letétele után jön a könyök, váll majd a háton továbbgurulva keresztbe a lábak. A fej folyamatosan előre hajlítva, leszorítva. Gyakorlása füvön vagy szivacson.
2. Nekigurulás egy tárgynak:
Kinyújtott karral közelítjük meg a tárgyat, majd érintés után könyökhajlítással fékezzük a lendületünket. "Ütközéskor" egyik láb előrébb helyezkedik, mint a másik.
3. Hóeke:

A két korcsolya befele forgatása terpeszben, az első kerekek közelítése, sarok kifelé történő terhelésével, térd hajlított, súlypont hátul. Lassú tempóból biztonságos megállás, fontos, hogy a térd ne esse be és a két lábfej ne csússzon össze.

Hibás végrehajtás:

  • A két korcsolya első kereke összeér, összecsúszik.
  • A súlypont túlságosan előre kerül.
  • A két lábfej túlzott beforgatása.
  • A térdek nincsenek behajlítva.
4. Hóeke lépegetve:
Technikája hasonló, mint a hóekének, a két lábfej orra közelít egymáshoz, de egyszerre csak egy láb érinti a talajt. Kisebb lökésekkel jön létre a fékező hatás, melyek a korcsolya sínére merőleges irányúak (mint a hátra haladásnál).

Hibás végrehajtás:

  • A korcsolya kiszalad a test alól.
  • A terhelés nem a korcsolya keréksorára merőlegesen, hanem párhuzamosan történik.
  • Nyújtott lábbal történő végrehajtás.
  • Túlzottan befele forgatott lábfejek.

5. Lábhúzás ("T" fékezés): 

Testsúly a támasz-, vagy gurulólábon, fékező láb támaszláb mögé helyezése harántterpeszben, a menetirányhoz képest 90° szögben úgy, hogy mindegyik kerék éri a talajt. Nagy fékerőt biztosít, de magas szintű egyensúlyozó képességet igényel és erősen koptatja a kerekeket.

Rávezető gyakorlat:

Kiinduló helyzet: a két lábfejt „T" betűt alkot, a hátul levő láb a menetirányra merőleges. A hátul levő lábbal lökés előre, majd a lökést végző lábbal húzás és fékezés kiinduló helyzetbe.

Hibás végrehajtás: 

  • Kifordulás, a lábfejek nem merőlegesek egymásra vagy a fékező láb nem kerül be a guruló láb mögé.
  • A fékező láb túl közel van a guruló lábhoz, nincs meg a harántterpesz és a húzás.
  • A guruló láb nyújtott.

6. Kifordulás:

Egyik láb oldalra fordításával (100-170° szöget zárnak be a lábfejek) a korcsolyázó csinál kis íven egy 180°-os fordulatot. Hiba a túlpördülés, amíg nincs meg az egyensúlyi helyzet kis sebességgel kell gyakoroltatni.

Rávezető gyakorlatok:

  • Helyben egyik láb hátracsúsztatása úgy, hogy az elől levő lábon van a testsúly és a hátul levő láb első kereke érinti csak a talajt, majd a hátranyújtott láb forgatása és talajra engedése úgy, hogy a két hátsókerék egymás fele nézzen és a korcsolyák 100-170° szöget zárjanak be.
  • Haladás közben az egyik láb hátranyújtása úgy, hogy a testsúly az elől levő lábon és a hátul levő korcsolyának csak az első kereke érinti a talajt.
  • Az előző feladat, és a hátul levő láb forgatása és talajra engedése a helyben végzett feladatnak megfelelően és közben a súlypont előre helyezése és fordulás a két lábfej által alakított íven.

Hibás végrehajtás:

A lábak szétcsúsznak, a lábfejek csak hegyesszögben állnak.
Megakadd a forgás, a lábak csak derékszögben állnak.
Többet fordul, mint 180°, túl kicsi a terpesz.
Nem jön létre a forgás, a láb forgatása után a testsúlyt nincs középre, befele helyezve.

7. "Sarkon fordulás": 

Testsúly a támaszlábon, másik láb előre nyújtása úgy, hogy csak a korcsolya utolsó kereke éri a talajt. Lábfej kifele döntésével ez a kerék lesz a forgás tengelye, támasz láb félköríven gurul súlypont két láb közé helyezésével és kis terpesztéssel 90°-nál, az ív felénél, majd lábzárás 180°-nál, a félkörív végén.

Rávezető gyakorlat:

  • Haladás közben egyik láb előrenyújtása úgy, hogy az elől levő korcsolya hátsó kereke érinti csak a talajt és a hátul levő lábon van a testsúly.
  • Az előző feladat, de az előre nyújtott lábfej jobbra, balra döntése, ezzel az elől levő láb kis hullámvonalat ír le.
  • Lassú haladásban az elől levő láb fordítása kifelé, a fordulat ívének megfelelően, és a hátul levő láb terpesztésével majd zárásával gurulás az íven. 
Hibás végrehajtás: 
  • Az előre tolt láb nem irányítja a mozgást.
  • Az előre tolt láb nem „dől" el oldalra kifelé, fordulás irányának megfelelően, hanem csak kigurul.
  • Az íven guruló láb terpesztése és zárása elmarad.
  • A súlypont a forgás közben nem kerül a két láb közé.
« Előző | Következő »