Lágyrész sérülések.

Az erőbehatástól függően lehetnek nyílt sebek, vagy zárt zúzódások, vérömlenyek. Elhelyezkedhetnek a hajas fejbőrön, vagy az arcon.  Ellátásuknál a sebészi sebellátás alapszabályait kell követni, azzal a különbséggel, hogy az igen jó regionális gyógyhajlam miatt a Friedrich féle 6 órás primer sebellátási intervallum kitolható sebtípustól függően 12-24 órára is.

Mindössze egy kivétel van, mely a várható szövődmények miatt a súlyos kategóriába esik ez a kiterjedt skalpsérülés. Itt a szabadjára kerülő, védelem nélkül maradó koponyacsont másodlagos, septicus necrosisa okoz súlyos veszélyt, ezért mielőbbi szakintézetbe való szállítás szükséges.

Itt említjük meg az izolált szem, illetve fülsérülések kérdését. Ezek önmagukban életveszéllyel nem járnak, de az érzékszerv szempontjából súlyos károsodást okozhatnak. Mivel mindkét terület specialistát igényel, ezért ilyen sérülések esetén szemész, vagy fül-orr-gégész bevonása szükséges.

Agyrázkódás (commotio cerebri)

Küzdősportolók jellegzetes sportsérülése. A fejet ért ütés kapcsán az energia tovább terjedve átmenetileg blokkolja az agytörzsi formatio reticularis működését. Kardinális tünete a rövid ideig tartó eszméletvesztés. jellemző még a retrográd amnézia, és a különböző súlyosságú vegetatív panaszok megléte (hányinger, hányás, szédülés, fejfájás, aluszékonyság). Eszméletvesztés nélküli formáját, mikor csak vegetatív panaszok jelentkeznek egyes szerzők enyhe agyrázkódásnak nevezik. A magyar neurotraumatológiai gyakorlatban ez nem tartják commotionak, hanem csak a contusio capitis fogalomkörébe sorolják. Alapvető fontosságú, hogy az agyrázkódás mindig csak átmeneti funkciózavar, kimutatható agysejt roncsolódás nem jön létre. Így, ha a diagnózis biztos lenne, tüneti kezelésen kívül (fájdalomcsillapítás, kímélet) egyébre nem is lenne szükség. Mivel azonban sok súlyos fejsérülés kezdeti tünetei is nagyon hasonlítanak a commotiora, az ilyen sérültet mindenképpen 24-48 órára intézeti megfigyelés alá kell helyezni, hogy állapotromlás esetén azonnali lehetőség legyen a beavatkozásra.

Koponyatörések

Első hallásra talán meglepő, de orvosi szempontból a koponya töréseinek nagy része nem számít súlyos sérülésnek (ez jogilag másképpen van, a törések mindig 8 napon túl gyógyulónak, így súlyos sérülésnek számítanak). Ugyanakkor a helyzet az, hogy a koponyacsont törései, legyenek azok a konvexitáson vagy az agyalapon, akár zártak, akár a kültakaró egyidejű sérülése miatt nyíltak, ha egyéb társsérülés nem kapcsolódik hozzájuk, önmagukban komoly problémát nem okoznak. Egyedüli kivétel az impressziós törés. Ezeknél az imprimátum még akkor is irritáló hatást fejthet ki, ha az agyállomány egyébként nem sérült, vagy érsérülés sem szövődött hozzá. Ezért az impressziós törések ellátása többnyire műtéti (kiemelés) A többi törés esetén csak az esetleges kültakaró sérülés ellátása történik sebészi módszerrel, magával a töréssel aktív teendő nincs.

Ez persze nem azt jelenti, hogy az ilyen sérült másféle gondoskodást nem igényel. A koponyacsont sérülése ugyanis önmagában nagy erőbehatást feltételez. Ilyenkor nagy esély van az agyállomány károsodására, esetleges intracraniális érsérülésre (főleg ha a törésvonal érbarázdát keresztez) Ezért az röntgennel igazolt koponyatörések esetén ugyanúgy szigorú observatio szükséges, mint az agyrázkódásos tünetek esetén. A legkisebb intracraniális térszűkítő folyamatra utaló jel észlelésekor mielőbbi komplexebb képalkotó vizsgálat végzése indikált (CT vagy MR).

Külön említendő az arckoponya csontjainak sérülése. Bár izoláltan egyik sem okoz életveszélyes állapotot, esztétikai okokból, vagy funkcionális szempontból (rágás) mégis gyakran történik műtéti ellátás (szájsebészet).