2017. október havi bejegyzések

Vecseiné Munkácsy Katalin

Állatszereplők a matematikai oktató diákon

Vecseiné Munkácsy Katalin

Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar

Matematikai Intézet

katalin.munkacsy@gmail.com

 

Összevont tanulócsoportos iskolák nemzetközi hálózatában végeztünk oktatási kísérletet (NEMED) Az európai gyerekek szívesen fogadták matematikai sorozatainkban a medve-családot, azonosultak az állatkölyök szereplővel. Kenyai kollégákkal konzultálva át kellett alakítanunk az eszközt, alkalmazkodva a kenyai gyerekek állatok iránti attitűdjéhez. Az előadásban a kétféle diasorozatot szeretném bemutatni.

Ulicsni Viktor, Avar Ákos, Babai Dániel

Konfliktusok gazdálkodók és vadon élő állatfajok között
mint a fajismeret tényezői,
valamint azok gazdasági és kulturális eredete

Ulicsni Viktor, Avar Ákos, Babai Dániel

MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Mongol- és Belső-ázsiai Tanszék,

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet

ulicsni.viktor@t-online.hu

 

Társadalom és állatvilág sokoldalú kapcsolatát részben a kulturális vagy gazdasági meghatározottságú, pozitív vagy negatív előjelű lokális percepció alakítja. E viszonyulás fajok, fajcsoportok fennmaradását, elterjedését befolyásolja, elsősorban a szélsőségesen negatív megítélésű fajok esetében. Négy tájában (Drávaszög, Gömör, Szilágyság, Gyimes) vizsgáltuk a helyi közösségek és a vadon élő gerinces fajok közötti kapcsolat jellegét, előjelét. Vizsgálatunkban a népi fauna feltárását célzó félig strukturált interjúk spontán megnyilvánulásait vettük figyelembe, illetve ezek alapján megállapítottuk a fajismeret okait. A gerincesek öt általánosan ismert osztályát áttekintve megállapíthattuk, hogy a globális trendekhez hasonlóan, a Kárpát-medencében is a kétéltű és hüllőfajok percepciója kiemelkedően negatív, a madarak esetében pedig a vélt vagy valós gazdasági okok ellenére is a leginkább pozitív. Meglepő módon a konfliktusok mértéke és a hozzájuk kapcsolódó folklór a gazdálkodók által ismert fajok jelentős részében csak kisebb jelentőséggel bírt a fajok morfológiai elválóságához, jellemző élőhelyéhez, gyakoriságához, etológiai jellemzőihez és relatív méretéhez képest. Az etnozoológiai kutatások jelentős segítséget nyújtanak a helyi közösségek és a vadon élő állatfajok közötti kapcsolatok hátterének, az emberi tevékenységek motivációinak mélyebb megértésében, ezáltal olyan gyakorlati kérdések megválaszolásában is szerepet játszanak, mint a természetvédelmi tevékenységek.

Újváriné Illés Mária

F_Hat_Illés.Mária

Újváriné Illés Mária
Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kar
u.illesmaria@gmail.com

 

Pillangók és kígyók. Állatok megjelenítése
az európai zenetörténet egyes alkotásaiban

Az európai zenetörténetben attól kezdve találkozhatunk az állatok különböző típusú, célú és jelentésű ábrázolásával, megjelenítésével, amióta a világi zene ma is érthető lejegyzésre került, azaz röviden a dallamot, ritmust rögzítő kottaírás megjelenésétől. Az állatoknak vagy a hangját vagy a mozgását képes utánozni a zene. Az előbbi magától értetődőbb, mivel a zene természetesen hangokkal operál, de a mozgásutánzás is gyakran előfordul a zeneművekben. Az előadás néhány korai programzenei példa bemutatása után a 19. századi zenetörténet nevezetes műalkotásaiból kiemelt állatszimbólumokkal foglalkozik. Különösen a pillangó és a kígyó/csúszómászó mozgásutánzó zenei típusait és jelentéskörét, ezekkel rokon zenei toposzokat állítja fókuszba. Saját korukban hogyan gazdagították jelentéssel ezek a zenei típusok a hangszeres vagy akár az énekes zenét? Vajon ma érthető-e a zenehallgató, zenekedvelő számára e zenei mozzanatok jelentése? Az előadás ezekre a kérdésekre keresi a választ, elsősorban zeneművek ismertetésén, elemzésén és meghallgatásán keresztül.