Szekernyés János
Romániai Képzőművészek Szövetsége
Temesvár
szekernyesio@gmail.com

A holló a Hunyadiak címermadara

A varjúfélék családjába tartozó közönséges holló (Corvus corax), amelyet a legnagyobb termetű énekesmadárként tartanak számon az ornitológusok, a Bibliától, az ógörögöktől, a vikingektől és a távol-keleti népektől kezdve kivételes helyet foglalnak el a különböző kultúrákban, mitológiákban, folklór-hagyományokban, legendáriumokban. A magyar nép történelmi hagyományaiban, néprajzi és nyelvi örökségében, hiedelemvilágában is kiemelt szerep jutott a hollónak, a jelképeket megtestesítő és hordozó szárnyasállatnak. A magyar históriában meghatározó szerepet betöltő Hunyadi-családnak, amely a Corvin nevet is viselte, a holló volt a címerállata, ami – egyes történészek szerint – a familia kun-tatár gyökereit igazolja. Többen is román helynevekből próbálták levezetni illetve magyarázni a kötődést, a név eredetét és használatát. Ikonográfiai és írásos emlékek, dokumentumok egyértelműen igazolják, hogy a holló már a törökverő Hunyadi János címerén megjelent és szerepelt. Mátyás király meg széles körben használta: híres könyvtára tomusainak borítóit, lapjait, miként a Fekete Sereg vértjeit, pajzsait is a holló ékesítette. Számos szépirodalmi mű témáját, alapmotívumát képezte a Hunyadiak és a holló-kultuszának szerves kapcsolata.

Sulyok Hedvig
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
Alkalmazott Humántudományi Intézet Magyar és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék
sulyok@jgypk.szte.hu

A kígyó, a pelikán és az egyszarvú esete a pingvinnel:
gyógyszertárnevek állatszimbolikája

Korai alapítású patikáink jelentős része heraldikai ihletésű, cégérszerű nevet viselt; köztük számos mitikus és valós állatfigura képviselte az egészséget, erőt, az örök változást és megújulást, a hatalmat és tisztaságot, az önfeláldozást és megváltást. A történelmi viharok és változások (nagyrészt) eltüntették e patinás elnevezéseket, az utóbbi évtizedekben azonban reneszánszukat élik ezek a névtípusok, de vajon megmaradt-e – a letűnt korok generációi számára még világos – jelentésük, szimbólumhordozó erejük és szerepük? Rendelkeznek-e szimbólumértékkel az újonnan keletkezett „állatneves” gyógyszertárak: a Delfin, a Kagyló, Pingvin és a Fecske – vagy csupán identifikálnak?

Ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre választ kapjunk, számtalan tényezőt kell figyelembe vennünk, köztük a korszakot, a kulturális közeget, a névadás motivációit stb.

Állatok a bőrön: állatszimbólumok jelentése a tetoválásban

Sárköziné Vandan Zaya

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

Orosz Nyelvi és Irodalmi Tanszék

zayavandan@gmail.com

A tetoválás mint testdíszítés évezredek óta része az emberi kultúrának, és a népszerűsége az utóbbi évtizedekben folyamatosan nő. Ennek ellenére Magyarországon kevés olyan kutatás létezik, amely szemiotikai vizsgálat tárgyává tenné a tetoválást. Jelen kutatás a tetoválásban megjelenő állatábrázolások értelmezéséhez és dekódolásához kíván adalékot nyújtani.