Lobánov Artyom
Az orosz népi kultúra állatábrázolásai
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
Alkalmazott Humántudományi Intézet Modern Nyelvek és Kultúrák Tanszék
Orosz szakcsoport
russian@jgypk.szte.hu
„A kultúra lényegét tekintve kommunikáció.”– írja Umberto Eco. „…Valamelyest mindannyian lovak vagyunk, ki-ki a maga módján.”– olvashatjuk Vlagyimir Majakovszkijnál. A kultúrák hatékony párbeszéde napjainkban mind nagyobb jelentőségűvé válik. Minden népi kultúra a nép önkifejezési formája. A nemzetkarakterológia a világnézet és a mentalitás jellegzetességeit jeleníti meg. Az interkulturális közeg a személyiség közvetlen környezete, anyagi, kulturális és szellemi összetevők összessége, amely meghatározza a benne élő emberek élettevékenységét, akik e közegben tartózkodva önmagukon érzékelik az eltérő kultúrák képviselőinek hatását. E közeg átalakulásakor, a kommunikációs eszközök számának és a kommunikációs tér növekedésének körülményei között az embernek egyre nehezebbé válik kulturális hovatartozásában megnyilvánulva összehangolnia kommunikációs tevékenységét. Ugyanakkor a kommunikációs magatartás és kultúra a történelmi gyökerek és a nemzeti kultúrával való kapcsolat felismerésén, a népi alkotóművészet jelképrendszerének megértésén nyugszik, amelyben az állatszimbolika is jelen van.
A medve szimbolikája az orosz népmesében
Balog Edit
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
Alkalmazott Humántudományi Intézet Modern Nyelvek és Kultúrák Tanszék Orosz Szakcsoport
baloged@jgypk.szte.hu
A „Többet ésszel, mint erővel.” – a szláv mitológiában a bölcsesség furfangos istenének, Velesznek tulajdonított mondás. „Mindenek előtt belátásért imádkozzatok. Mert amikor ti nem láttok, más ember fia fog elbotlani az ajtótok előtt.”– egy szufi bölcsesség. Az orosz népmesék ismerőiben felmerülhet a kérdés, hogyan lehetséges, hogy a medve, aki az erdő legtekintélyesebb, leghatalmasabb állata, bizony nem minden helyzetben képes fizikai megjelenésének megfelelő súllyal és eredménnyel fellépni: olykor nem használja az eszét, nem ismer mértéket, elragadtatja magát, és így igen gyakran pórul jár.
Előadásomban igyekszem rámutatni az orosz kulturális hagyomány központi totemalakja, a medve jelentéskörének szemantikai gazdagságára az orosz népmesékben. A totemállat a szláv mitológia leleményes istenének, az isteni bölcsesség őrzőjének és a földi lét urának Velesz istennek szellemi üzenetét hordozza. A népmesekincs különböző ciklusaiban és korszakaiban más-más arccal és más-más archetipikus szerepben – erény- avagy víciumjelképek hordozójaként – jeleníti meg az igaz út ismeretének és a valódi erő megnyilvánulásának különféle állapotait.