Projektek kategória bejegyzései

Magyari Sára

 

Magyari Sára
Partiumi Keresztény Egyetem
saramagyary@yahoo.com

Állatfigurák a temetőben

A temető kiváló terepet nyújt antropológiai, szemiotikai vizsgálatokhoz. A sírok, kripták díszítései olyan jelekként funkcionálnak, amelyek rávilágítanak a társadalmi változásokra, különböző közösségek értékrendszerére. Városi temetők vizsgálatával tárom fel a különböző vallási, etnikai kisebbségek állatokról mintázott sír- és kriptadíszítményeit. Kutatásom alapkérdései a következők: (a)milyen funkciót töltenek be az állatábrázolások a temetőben, különös tekintettel a romasírokra? (b) Hogyan szerveződik a temetőkép a szakrális és profán jelek függvényében? (c) A hagyományos sírdíszítmények állatfiguráinak (galamb, kígyó) jelentése továbbél-e vagy jelentésváltozáson ment keresztül? Előadásomban a fenti kérdésekre adott válaszlehetőségeket járom körbe. Módszertani megközelítésem egyrészt a kulturális antropológiából ismert résztvevő megfigyelésre, másrészt szemiotikai komparatív elemzésre épül. A vizsgálat elméleti keretét Erdős Kamill (1958), Hegedűs Sándor (2008), Kunt Ernő (1980; 1981), Tóth Szergej (2004), valamint Voigt Vilmos (2015) írásai adják.

Lepahin Valerij

F_Hat_lepahin_valery

Lepahin Valerij
Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
Orosz Filológiai Tanszék
lepahin@gmail.com

Állatok ábrázolása a bizánci és az orosz ikonfestészetben

Az előadás több ikont vizsgál: Illés próféta varjúval, Thébai Szent Pál és Jordániai Szent Geraszim oroszlánokkal, Radonyezsi Szent Szergij és Szárovi Szent Szerafim medvékkel, Szent Borisz és Gleb a halált szimbolizáló fekete kutyával, valamint az Istenszülő Születésének ikonja hattyúkkal. Különösen figyelemre méltó Szent Kristóf, akit a bizánci és az orosz ikonfestészetben gyakran kutyafejjel ábrázolnak. A szerző arra a következtetésre jut, hogy az ikonokon az állatok ábrázolása leggyakrabban a Biblia, a szentek életének leírása, vagy olyan szimbólum alapján történik, amely közvetlenül vagy közvetve kapcsolatban áll az ábrázolt személlyel.

Gaál Zsuzsanna

Gaál Zsuzsanna
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
Alkalmazott Humántudományi Intézet Magyar és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék
zgaal@jgypk.szte.hu

Állatképek és emberi elmék

Előadásomban az állatképekhez kapcsolódó nyelvi fogalmak kialakulását, fejlődését vizsgálom az oktatási diskurzusban az anyanyelvi kulcskompetencia területén. Az itt vázolt empirikus kutatás határozott célja, hogy feltárja a mentális lexikon fejlődési folyamatát, egyes szakaszait, ezek jellemzőit. Mindezt egyrészt a fogalomalkotási képesség és az életkor összekapcsolásával teszem, másrészt a fogalmak hierarchikus rendeződése/rendezettsége mentén vizsgálom. A bemutatott minták alapján világossá válik a konkrét állatos kép (állatkép) absztrakt tudáselemekkel való feltöltése, mely a fogalomtanulás során elvezet az absztrakt fogalomalkotásig, illetve annak használatáig. A vizsgálat anyaga: az általános iskola 1-8. osztályában a magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz köthető – random módon kiválasztott – tankönyvek, munkafüzetek, munkáltató tankönyvek. Az előadás fő témakörei: anyanyelvi nevelés, nyelvi ismeretterjesztés, funkcionális szemlélet az oktatásban.