Publikációk kategória bejegyzései

Szirmai, Tóth, Újvári: Állati jelek, képek és terek

Publikációk
 Allati_2018_boritok Allati_2018_boritok_2
Szirmai Éva, Tóth Szergej, Újvári Edit (szerk.):
Állati jelek, képek és terek. I. II.
Jel-Kép-Tér sorozat 3. Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged, 2018.

0

TARTALOMJEGYZÉK

1. kötet

Előhang a Jel-Kép-Tér sorozat köteteihez
Bevezető

1

I.1. Állatjelek

Timo Maran – Morten Tønnessen – Riin Magnus – Nelly Mäekivi – Silver Rattasepp – Kadri Tuur: Bevezetés a zooszemiotikába. filozófiai és történeti áttekintés
Ujfalussy Dorottya: A holló szimbolikája – hollók rokonságának (Corvidae) kognitív képességei
Loch Gergely: „Istennek énekelnek?” Charles Hartshorne és Sz¾ke Péter párbeszéde a madárhangok zenei természetéről
Voigt Vilmos: Böbe, Misi és a magyarországi csimpánzfestmények azonosítási problémái
Balázs Géza: Az állatok „beszéde”
Szívós Mihály: A természeti korlátok visszaszorítása a nyelvfejlődésben.Szemiotikai, jelfilozófiai és nyelvfilozófiai elemzés
Karvalics László: A megfigyelés profán misztériuma. Avagy információtörténelem és szemiotika néhány metszéspontjáról

2

I.2. Állat és ember

Sarnyai Csaba: Emberállatok: Az orosz népi démonológia átmeneti
Huszár Ágnes: A macska az orosz folklórban és irodalomban
Szirmai Éva: Maugli-történetek. Vadak és emberek a tömegkultúrában
Bartha-Kovács Katalin: Egy 17. századi proto-állatszemiotikai modell. Charles Le Brun fiziognómiáról szóló előadása
Bácskai Mihály: Állatábrázolások a kortárs magyar irodalomban
Lovas-Kiss Antal: „Hogy honnan ember és meddig állat, azt csak a jó ég tudja nálad…” Milyen szimbolikus cselekvésekkel pozícionálják kutyáikat a gazdák?
Sárköziné Vandan Zaya: Állatok a bőrön. Állatszimbólumok jelentése a tetoválásban

3

 I.3. Állat a történelemben

Szekernyés János: A Hunyadiak címerállata, a holló
Miklós Péter: Apostoli bestiárium. Állatalakok a pápai címerekben
Molnár Gizella: Címerállatok eltűnése és feltűnése. Címerállatok és konstruált emlékezet
Gráfik Imre: „Cégéres állatok” . Állatábrázolások céhjelvényeken
Tóth Szergej: Egy ideológiai metafora története: az orosz medve
Döbör András: Állatdialógusok és állatmesék mint politikai publicisztikák
Olasz Lajos: Tengerész – fehér lovon. Történelmi szimbolika és politikai propaganda a Horthy-korszakban
Magyari Sára: Állatfigurák a temetőben

2.  kötet

21

II.1. Állat a képben

Buda Attila: „Zöldellő lombos ágra / rászállt a kis madárka / hallottam édes énekét”. A díszítés mint önállósult jelentés a középkori kódexek madárábrázolásaiban
Borgó András: Állatábrázolások későközépkori héber kéziratokban
Újvári Edit: Állati bűnök – állatfigurák a lőcsei bűnallegóriákon
Lepahin Valerij: Az állatábrázolások sajátosságai az ikonokon és a freskókon
Mojzer Anna: Az orrszarvú 1515-ben
Vígh Éva: Zooikonológia: az érzékek és érzékiség állatszimbolikája Cesare Ripa emblémáskönyvében

22

 II.2. Állat az irodalomban

Bagi Ibolya: Állati metamorfózisok az orosz avantgárdban
Mihály Csilla: Báránylelkű macska – macskalelkű bárány: Franz Kafka egy különös állatfigurájának értelmezéséről
Pataky Adrienn: Madarak és biopoétika Nemes Nagy Ágnes lírájában
Urbanik Tímea: A helyettesítés változatai. Állatszimbólumok Mészöly Miklós műveiben
Propszt Eszter: Állati jelentéshordozók a magyarországi németek történetének irodalmi megformálásában

23

 II.3. Állat a szövegben

Nagyillés János: Maiora parant Libycae spectacula pestes – Lucanus kígyókatalógusa
Anna Kérchy: The song of the dodo bird. Environmental- and language philosophy in Lewis Carroll’s Victorian Nonsense Fairy-tale Fantasies
Drahota-Szabó Erzsébet: Itt van a kutya elásva! Állatok a frazeologizmusokban
Sulyok Hedvig: A kígyó, a pelikán és az egyszarvú esete a pingvinnel: gyógyszertárnevek állatszimbolikája
Bauko János: Állatok a kétnyelvű névszemiotikai tájképben
Bartók Zoltán:  Emberies állatok, állatias emberek: újpogány együttesek állatszimbolikájának vizsgálata

24

 II.4. A megjelenített állat

Illés Mária: „Látok pacsirtát” Állatok megjelenítése az európai zenetörténet egyes alkotásaiban
András Bernáth: The Fox, the Donkey and the Mole: Animal Symbols in English Renaissance Drama
Csetényi Korinna: A szörnyek mi vagyunk. Őrült tudósok és mutáns teremtények a horror irodalomban
Deák-Sárosi László: Állati filozófia és állati jelek a modernizmus végéről
Jászay Tamás: Robert Wilson állatkertje. Noé bárkája Párizsban

Állatindex

Lepahin Valerij

Konferencia, Publikációk

F_Hat_lepahin_valery

Lepahin Valerij
Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
Orosz Filológiai Tanszék
lepahin@gmail.com

Állatok ábrázolása a bizánci és az orosz ikonfestészetben

Az előadás több ikont vizsgál: Illés próféta varjúval, Thébai Szent Pál és Jordániai Szent Geraszim oroszlánokkal, Radonyezsi Szent Szergij és Szárovi Szent Szerafim medvékkel, Szent Borisz és Gleb a halált szimbolizáló fekete kutyával, valamint az Istenszülő Születésének ikonja hattyúkkal. Különösen figyelemre méltó Szent Kristóf, akit a bizánci és az orosz ikonfestészetben gyakran kutyafejjel ábrázolnak. A szerző arra a következtetésre jut, hogy az ikonokon az állatok ábrázolása leggyakrabban a Biblia, a szentek életének leírása, vagy olyan szimbólum alapján történik, amely közvetlenül vagy közvetve kapcsolatban áll az ábrázolt személlyel.

Gaál Zsuzsanna

Konferencia, Publikációk

Gaál Zsuzsanna
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
Alkalmazott Humántudományi Intézet Magyar és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék
zgaal@jgypk.szte.hu

Állatképek és emberi elmék

Előadásomban az állatképekhez kapcsolódó nyelvi fogalmak kialakulását, fejlődését vizsgálom az oktatási diskurzusban az anyanyelvi kulcskompetencia területén. Az itt vázolt empirikus kutatás határozott célja, hogy feltárja a mentális lexikon fejlődési folyamatát, egyes szakaszait, ezek jellemzőit. Mindezt egyrészt a fogalomalkotási képesség és az életkor összekapcsolásával teszem, másrészt a fogalmak hierarchikus rendeződése/rendezettsége mentén vizsgálom. A bemutatott minták alapján világossá válik a konkrét állatos kép (állatkép) absztrakt tudáselemekkel való feltöltése, mely a fogalomtanulás során elvezet az absztrakt fogalomalkotásig, illetve annak használatáig. A vizsgálat anyaga: az általános iskola 1-8. osztályában a magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz köthető – random módon kiválasztott – tankönyvek, munkafüzetek, munkáltató tankönyvek. Az előadás fő témakörei: anyanyelvi nevelés, nyelvi ismeretterjesztés, funkcionális szemlélet az oktatásban.