Publikációk kategória bejegyzései

Bagi Ibolya

aF_Hat_Bagi_Ibolya

 

Bagi Ibolya
Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Orosz Filológiai Tanszék
bagiibolya@gmail.com

Állati metamorfózisok az orosz avantgárdban

Az orosz avantgárd utópikus tervezeteiben nemcsak egy ideális társadalmi rend víziója, hanem alapvetően új, ontologikus minőségek létrejöttének lehetősége körvonalazódik. Az irodalmi alkotások képi rendszerében, metaforikus struktúrájában, többek között V. Majakovszkij és V. Hlebnyikov futurista költészetében, Ny. Zabolockij metamorfózis-koncepciójában, B. Pilnyak „kísérleti prózájában” ez a jelenség leginkább olyan metamorfózis-lán­co­la­tok­ban mutatkozik meg, melyek komplex jelentéstartalma az „emberi” és „állati” fenomén kölcsönviszonyában, egymásra vetítettségében érhető tetten. Az avantgárd összművészet-koncepciójának megfelelően a 20. század ele­jének e kódban fogant képzőművészeti alkotásai is, mindenekelőtt V. Kan­dinszkij, N. Goncsarova és P. Filonov festményei és grafikái adekvát módon reprezentálják az adott szemlélet- és kifejezésmódot.

Állati jelek, képek és terek: rezümék

Rezume_Borito

Rezume_BoritoAvar Ákos
Rezume_BoritoBácskai Mihály
aF_Hat_Bagi_IbolyaBagi Ibolya
aF_Hat_Balazs_GezaBalázs Géza
Balog_Edit_foto_4Balog Edit
Rezume_BoritoBartók Zoltán
Rezume_BoritoBauko János
Bernath_AndrasBernáth András
Rezume_BoritoBíró-Balogh Tamás
Rezume_BoritoBorgó András
Rezume_BoritoBuda Attila
Rezume_BoritoCseh Attila
Rezume_BoritoCsetényi Korinna
Rezume_BoritoDeák-Sárosi László
F_Hat_Dobor_AndrasDöbör András
Rezume_BoritoDrahota-Szabó Erzsébet
Rezume_BoritoFaragó Tamás
Rezume_BoritoFöldessy Edina
Gaál Zsuzsanna
Rezume_BoritoGráfik Imre
Rezume_BoritoHernádi Mária
Rezume_BoritoHubbes László Attila
Hat_Huszar_Agnes_3Huszár Ágnes
Rezume_BoritoIrsay-Nagy Balázs
Rezume_BoritoJászay Tamás
Rezume_BoritoKérchy Anna
Rezume_BoritoKolumbán Adrienn
Rezume_BoritoKovács Katalin
F_Hat_lepahin_valeryLepahin Valerij
   Lobanov_foto_2Lobánov Artyom
Rezume_BoritoLoch Gergely
Rezume_BoritoLovas Kiss Antal
Magyari Sára
Rezume_BoritoMaran, Timo
Rezume_BoritoMarkó Bálint
Rezume_BoritoMihály Csilla
F_Hat_Miklos_PeterMiklós Péter
Rezume_BoritoMojzer Anna
Rezume_BoritoMolnárné Urbanik Tímea
Rezume_BoritoNagy Árpád Miklós
Rezume_BoritoNagyillés János
Rezume_BoritoOcsovai Dóra
F_Hat_Olasz_LajosOlasz Lajos
F_Hat_Pataky_AdrienPataky Adrienn
Rezume_BoritoPropszt Eszter
Rezume_BoritoRenner Zsuzsanna
F_Hat_Sandor_KlaraSándor Klára
Rezume_BoritoSárköziné Vandan Zaya 
Sarnyai Csaba
Rezume_BoritoSulyok Hedvig
Rezume_BoritoSzekernyés János
Szirmai Éva
F_Hat_Szivos_Mihaly_2Szívós Mihály
F_Hat_T_M_GizellaT. Molnár Gizella
F_Hat_Toth_SzergejTóth Szergej
Rezume_BoritoUjfalussy Dorottya Júlia
Újvári Edit
F_Hat_Illés.MáriaÚjváriné Illés Mária
Rezume_BoritoUlicsni Viktor, Avar Ákos, Babai Dániel
Rezume_BoritoVecseiné Munkácsy Katalin
Rezume_BoritoVesszős Balázs

 

Rezume_BoritoVígh Éva
F_Hat_Voigt_VilmosVoigt Vilmos
Rezume_BoritoZ. Karvalics László

 

Tóth Szergej

F_Hat_Toth_SzergejTóth Szergej
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula
Pedagógusképző Kar
Magyar és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék
Jel-Kép-Tér Munkacsoport
toth@jgypk.szte.hu

Egy ideológiai metafora története: az orosz medve

Annak ellenére, hogy a medve kultuszának gyökerei a kőkorszakig nyúlnak vissza, valamint a medve a szláv mitológia egyik szakrális alakja, a 16. századtól az orosz heraldika egyik, ha nem is a legjellemzőbb eleme, az orosz folklór fontos és gyakori szereplője, maguk az oroszok egészen a 19. század végéig nem tekintették a medvét országuk markerének. Ezzel szemben Nyugat Európában az orosz medve mint tipikus északi állat, illetve a távoli, barbár Oroszország politikai metaforája már a 15. századtól megjelenik az orosz földeket is ábrázoló térképeken, valamint az Oroszországot (Mosz­kóviát) megjárt utazók, követek, misszionáriusok stb. írásaiban és jelentéseiben. Az orosz medve politikai metaforaként véglegesen ― és elsősorban ― a 18. század Angliájában terjedt el hosszú évszázadokra rögzítve ezzel Oroszország politikai és mentális sztereotipikus negatív imidzsét.

Annak ellenére, hogy a medve kultuszának gyökerei a kőkorszakig nyúlnak vissza, valamint a medve a szláv mitológia egyik szakrális alakja, a 16. századtól az orosz heraldika egyik, ha nem is a legjellemzőbb eleme, az orosz folklór fontos és gyakori szereplője, maguk az oroszok egészen a 19. század végéig nem tekintették a medvét országuk markerének. Ezzel szemben Nyugat Európában az orosz medve mint tipikus északi állat, illetve a távoli, barbár Oroszország politikai metaforája már a 15. századtól megjelenik az orosz földeket is ábrázoló térképeken, valamint az Oroszországot (Mosz­kóviát) megjárt utazók, követek, misszionáriusok stb. írásaiban és jelentéseiben. Az orosz medve politikai metaforaként véglegesen ― és elsősorban ― a 18. század Angliájában terjedt el hosszú évszázadokra rögzítve ezzel Oroszország politikai és mentális sztereotipikus negatív imidzsét.