Publikációk kategória bejegyzései

Újvári Edit

Újvári Edit
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Felnőttképzési Intézet
Jel-Kép-Tér Munkacsoport
ued@jgypk.szte.hu

 

Állati bűnök. Állatfigurák a középkori bűnallegóriákban

A keresztény világképben, így az ikonográfiában is, meghatározó jelentősége van az emberi bűnök meghatározásának, rendszerezésének. Az ehhez kötődő jelképrendszerben az állatok sajátos szimbolikus szereppel rendelkeznek, különösen a késő középkor kép megjelenítésein. A nyugati ikonográfia „Hét halálos bűn” ábrázolásain fő szerepet is betölthettek, mint például a német ikonográfiai típust követő szepességi szász Lőcse (Levoča) Szent Jakab-templomának 15. századi bűn-freskóján. Az előadás erre, az emberi bűnöket állatfigurákkal megjelenítő festményre fókuszál, ennek szemantikai, valamint a ciklusban érvényesülő szintaktikai vonatkozásait elemzi, kitérve a pragmatikai összefüggésekre is.

Szirmai Éva


Szirmai Éva
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Felnőttképzési Intézet
Jel-Kép-Tér Munkacsoport
szirmai@jgypk.szte.hu

Maugli-történetek

A vadonban, állatok által felnevelt embergyerek története már az ókortól ismert toposz, amely különös jelentőséget kapott a felvilágosodás és a romantika időszakában, de még a 20. századi antiutópiák némelyikében is. A feldolgozások mindegyikére jellemző, hogy a fajok közötti kommunikáció lehetősége, a természet(esség) és a civilizáció ellentmondásai jelennek meg központi kérdésükként. Maugli, Tarzan, Dr. Doolittle, az állatokkal suttogók népszerű elemévé váltak a filmirodalomnak is. Előadásomban arra keresem a választ, hogy a különféle A dzsungel könyve adaptációkban (az 1942-es Korda Zoltán által jegyzettől az 1967-es, a Disney-stúdió által készítetten keresztül a 2016-os, a számítógépes animáció teljes eszköztárát felvonultató filmig) hogyan változik az emberi és állatszereplők jelhasználatának ábrázolása. Míg a legkorábbi filmben – bár a hangsúly természetesen az emberi viszonyokra helyeződik elsősorban – Maugli kommunikációjában nyomon követhető Korda törekvése az állati jelhasználat pontos rögzítésére, addig a későbbi változatokban – különösen a Disney által készítettekben – az antropomorfizáció a legjellegzetesebb formai megoldás.

Előadásom második felében azt próbálom feltérképezni, hogy az irodalmi és filmes alkotások mennyiben befolyásolják a napjainkban nagy port felvert, valós Maugli történetek pertraktálását a médiában, elsősorban a bulvársajtóban.

 

Szirmai É., Tóth Sz., Újvári E.: A hatalom jelei, képei és terei

 

Hatalom_Borito_JPEG

Szirmai Éva, Tóth Szergej, Újvári Edit (szerk.): A hatalom jelei, képei és terei. Jel-Kép-Tér sorozat 2. Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged, 2016.

Tartalomjegyzék

Jelek 

SZÍVÓS MIHÁLY: A szemiotikai elemzés módszere II. A módszer alkalmazása a hatalom jeleinek, képeinek és tereinek kutatásában
ILLÉS MÁRIA: Éljen a király! A hatalom zenei jelei az európai zenetörténetben
KECZER GABRIELLA: Hatalmi viszonyok az egyetemeken – szervezettudományi megközelítésben
DÖBÖR ANDRÁS: A hatalom jelei a politikai sajtóban. A magyarországi sajtópolitika konzervatív fordulata II. Lipót és I. Ferenc uralkodása alatt

MOLNÁR GIZELLA: A hatalom reprezentációja Klebelsberg művészetpolitikájában
OLASZ LAJOS: A kormányzói hatalom nyilvános reprezentációja a II. világháború időszakában
SZIRMAI ÉVA:
A hatalom nyilvánossága
POVEDÁK ISTVÁN:Szent Korona (újra)értelmezések

Kepek
VOIGT VILMOS: Goszpod’ – Szpasz – Vszederzsitel’ Гоподь Спас Вседержитель
LEPAHIN VALERIJ:A hatalom megjelenítése az ikonfestészetben
ÚJVÁRI EDIT: A „háromkirályok imádása” ikonográfiai téma hatalomlegitimációs szerepe a középkorban
VÍGH ÉVA:A barokk fejedelem képe Guido Casoni politikai emblémáiban
MOLNÁR ESZTER: A „mágikus kép” problémája avagy felvethető‐e mágikus kép fogalma Vajda Lajos kései szénrajzaival kapcsolatban?
 
Terek
SZŐNYI GYÖRGY ENDRE: A hatalom terei és jelképei a Mediciek Firenzéjében
BAGI IBOLYA: A hatalom térkonstrukciói Zamjatyin Mi című antiutópiájában
SARNYAI CSABA: „A Szovjet Haza mérhetetlen távlatai”. A nyitott térstruktúra eszmei, ideológiai szerepe a sztálini korszak művészetében
TÓTH SZERGEJ: A hatalom városterei (I.)
MAGYARI SÁRA: Hatalmi játszmák a temetőben
RÁCZ LAJOS: A tér ábrázolása iskolai tankönyvekben
 

Szavak

BALÁZS GÉZA: Politikai, nyelvpolitikai játszmák. A hatalom naiv nyelvpolitikája
MÓZES DOROTTYA: A menekültkérdés magyarországi kormányzati diskurzusa. A határzár és az idegenellenesség biopolitikai szemiotikájához
JOBST ÁGNES: A névmások rejtett élete: a politikai nyilatkozatok térszerkezete
SÜTŐ ERIKA: A jugoszlávizmus ideológiája a 80–90‐es évek magyar nyelvű vajdasági tankönyveiben
PRÓSZÉKY GÁBOR: A szoftverhatalmak befolyása írásbeli szokásainkra
MIKLÓS PÉTER: Mózes, Orwell és a totális rendszerek valláspolitikája
HUSZÁR ÁGNES: A kör mint az élet teljessége Zinajda Gippiusz művészetében
SZAJBÉLY MIHÁLY: A hatalom mártírjait megváltó hatalom mártíromsága. Bodor Ádám Utasemberek
PATAKY ADRIENN: Tandori Dezső szonettjei a nyelv, a forma és Wittgenstein hatalmában

 

MINTAOLDALAK

SZE0 SZE01
SZE02 SZE03
 Tesz0   TeSZ01
 TeSZ02  TeSZ03

 

UE0 UE01
UE02 UE03

 

 Ismertetések/írások a könyvről

a)
AAA

LETÖLTHETŐ (PDF)
Könyv az önmagát megmutató hatalomról
Éljen a király!
Büky László recenziója

 b)

Képkivágás3

Ismertető:

“A magam őszinte véleménye: az utóbbi idők legjobb, legszebb magyarországi szemiotikai tanulmánykötete. Csak gratulálhatunk!

Voigt Vilmos”

 c)

Tér, hely, emlékezet: a narratív történetbefogadás kísérletei

(…)
Egy szinte hamvába holt kísérletként jelzem csupán azt a kézikönyvet, becenevén egyetemi tankönyvet, melyet a Szegedi Egyetemi Kiadó és a Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó jegyez A hatalom jelei, képei és terei címen. Kétségkívül kiadósabb értékelésre is érdemes, visszatérek még majd rá máskor, de ide azért kínálkozik, mert a Szirmai Éva, Tóth Szergej és Újvári Edit szerkesztette munka (Szeged, 2016) olyan szemiotikai szférákba invitál, melyek a hatalom zenei, oktatási, művészetpolitikai, nyilvánossági, történetkutatási, mitokulturális, ikonográfiai, temető- vagy városképi, nyelvi, valláspolitikai miliőibe kalauzolnak bennünket, s ahonnan az irodalom, filozófia, nyelv szemiotikai és történeti mezői, végtelenül izgalmas kilátói nyílnak a terek jelképi és a jelképek térbeli reprezentációinak szemléjére.

(…)

Lásd: A.Gergely András: KISEBBSÉGBEN: Mentális zsebcselek – história a történelem vége után. 2018. március 01.,
http://www.maszol.ro/index.php/kisebbsegben/93030-kisebbsegben-mentalis-zsebcselek-historia-a-tortenelem-vege-utan

 d)

Szöllősy Éva recenziója: Szirmai Éva – Tóth Szergej – Újvári Edit (szerk.): A hatalom jelei, képei és terei. In: Modern Nyelvoktatás. XXIII. évfolyam 2–3. szám, 2017. április–szeptember. 109–114.
LETÖLTHETŐ PDF