A hatalom jelei, képei és terei. Jel-kép-tér sorozat II. kötet
Ahogy azt a Hatalom jelei, képei és terei konferencia záróeseményén is bejelentettük, az előadások szerkesztett változatait a Jel-Kép-Tér sorozat önálló köteteként fogjuk megjelentetni. A tanulmányokat max. 30.000 karakter terjedelemben 2016. március 30-ig várjuk a jelkepter@jgypk.szte.hu címre.
A kötet várható bemutatása: 2016. november. Kívánatos lenne, ha írásukhoz jó minőségű képeket és/vagy fotókat is mellékelnének.
A tanulmányokat természetesen lektoráltatjuk és a formai, valamint technikai szerkesztés után korrektúrára elküldjük a szerzőknek.
Formai kérések
Lehetőség szerint semmiféle formázást (bekezdéseknél, felsorolásnál, képek szövegénél stb.) ne alkalmazzanak. Ugyancsak ne használjanak semmilyen kiemelést, CSUPA NAGYBETŰZÉST, aláhúzást vagy r i t k í t á s t. A szerkesztők törekvése szerint a kurzív szedés a tárgyalt nyelvi vagy egyéb fontos adat vagy címmegjelölésére szolgál. A kettős kiemelés (pl. „idézőjel és kurzív”) szintén kerülendő.
A tanulmányhoz mellékeljenek egy 1000-1200 karakteres rezümét magyarul és angolul.
A hivatkozás lehetséges jelzései
a) Szövegben: név, évszám, oldalszám (pl.: Szívós 2012: 35). Az Irodalomban a feloldás teljes formában történjen (pl.: Szívós Mihály 2012 A jeltől a kódig. Rendszeres szemiotika, Budapest, Loisir). Ha egy szerzőnek több, egy évben megjelent cikke van, a címszórészben a különbséget az évszám után a latin ábécé betűivel jelöljük, pl: Morris, Charles, 2005a. A jelelmélet megalapozása, in: Horányi Özséb, Szépe György (szerk.), A jel tudománya, Budapest, General Press, 39–71.)
b) Arab számmal jelölt lábjegyzetben, azon belül a hivatkozás formáját lásd: a hivatkozás jelzése a szövegben.
Fotók, ábrák, táblázatok, illusztrációk, rajzok, diagramok stb. esetén a főszövegben utaljanak a fotóra, képre, ábrára stb. (Ld. 1. kép). A képnek legyen száma, és amennyiben szükséges, címe is.
A nem wordben készült táblázatok esetén kérjük, hogy mellékelje az eredeti program munkalapját is.
Újvári Edit„Jelet hagyni”. Vizuális alkotások és rítusok szemiotikai elemzése.
Jel-Kép-Tér 1. SZEK JGYF Kiadó, 2015.
Mintaoldalak
Tartalomjegyzék
Előhang a JEL-KÉP-TÉR sorozat köteteihez
Voigt Vilmos: Milyen jelet hagyunk (nem kérdőjellel)
Bevezető
Keresztény ikonográfiai témák – szemantikai megközelítésben
Az Isten báránya szimbólum a korai középkor keresztény jelrendszereiben
Növényi jelstruktúra – keresztény jelentés az Harbaville-i triptychonon
Testoppozíció az Isenheimi oltár táblaképein
A forma szemantikája – a kegyelem trónusa egy korai képtípusának ikonikai elemzése
A Mária megkoronázása téma kultikus háttere és szemantikája
A pokol torka képtéma jelentésrétegei
Vallási képtémák jelkapcsolatainak szintaktikai elemzése
Ókeresztény jelképek jelentésintegrációja a Theodorus-szarkofágon
Három vallási jelkép struktúrája
Egy vallási eszme képi reprezentációja: a Verduni oltár tipológiai kompozíciója
Abduktív következtetés és jelkapcsolati struktúra a tipológiai szimbolizmusban, a Biblia pauperum néhány képciklusa alapján
Szimbolikus képelemek és tipológiai narráció a késő középkori Schön-epitáfium ikonográfiai típusán
Rítusszimbólumok és szakrális jelképek a pragmatikai dimenzió szemszögéből
A fényteológia és a gótikus üvegművészet
„Éberen kell figyelnie minden jelre, amit adtál nekünk” – A sziú rítusszimbólumok eredete
Zarándokút és spirituális utazás – A jávai Borobudur építészeti jelrendszere 295
A római valláspolitika és az egyházi jeltér változásai a 4. században
A nyári napforduló – Ünnepváltozatok szemantikai és pragmatikai megközelítésben
Tradíció és modernitás – interikonicitás és intermedialitás jelenségei a modern európai kultúrában
Ut pictura philosophia – Goya Los Caprichos rézkarcai és Voltaire antiklerikális eszméi
A képi fordulat és az absztrakt festészet teóriái – Kandinszkij, Malevics és Mondrian képkoncepciói
Képi valóságok Tarkovszkij Andrej Rubljov című filmjében
Ikonográfiai tradíció és ikonográfiai stílus Kondor Béla A forradalom angyala című festményén
A poszter alapját képező eredeti szöveg a Semiotica Agriensis: Ikonikus fordulat a kultúrában és a társadalomban6. egri szemiotikai konferencián hangzott el a Szovjet ikon című előadás keretében. Ugyancsak itt voltak először láthatók az előadást kísérő PowerPoint diaképek és tárgyak. Nyomtatott formában az anyag egy része a konferenciakötetben, illetve a 2010-ben megjelent Nyelv, kép, hatalom című kötetben látható és olvasható. A helyszínen levetített diákon több mint 200 fotó, kép, rajz és ábra szerepelt: a 2005-ben, 2008-ban és 2009-ben Moszkvában és Szentpéterváron készült fotók, interneten böngészett képek, valamint (szak)könyvekből származó illusztrációk, könyvborítók, családi fotók, gyerekrajzok stb. Az előadás képeinek igazi diafilm érzetét kellett kelteniük.
Az előadás előtt és alatt bemutatott tárgyak
Ikon. A nyolcvanas évek elején Magyarországon készült és a Megváltót ábrázoló ikon (valójában képzőművészeti albumból kivágott reprodukció, kissé fakón, lelakkozva, pozdorjalemezre kasírozva, akkortájt főleg Szentendrén beszerezhető hamisítvány / ajándéktárgy).
Ikon. Feltehetően XIX. századi, Csodatévő Szent Miklóst ábrázoló kisméretű ikon (családi relikvia).
Fali dísz. Fémből készült, kör alakú, a moszkvai Kremlt stilizálva ábrázoló fali dísz (melyen a templomok kereszt nélkül vannak ábrázolva, az alkalmazott nyelvészeti tanszék tanszékvezetői szobájának faláról).
Sapka. A moszkvai Arbat (külföldi és hazai turisták által ’kötelezően’ meglátogatandó) kirakat-sétálóutcán vásárolt szovjet típusú, P 57 jelzetű katonai gyakorló sapka (a szovjet időszak és napjaink – feltehetően utángyártással előállított – jelvényeivel). A katonai sapka sem a mozgósítási készletből maradhatott meg (bár feliratai erre utalnak), minden bizonnyal utángyártással készült termék ez is.
Bevezetés
A manipulatív meggyőzést, az orosz-szovjet (szovjet-orosz)-orosz társadalomban bekövetkezett ikonikus fordulatot szemléltetni kívánó előadás célja a következő volt:
felvetni azt a már sokak által firtatott kérdést, hogy az orosz korszak – szovjet korszak – orosz korszak időrendiségben mit lehet vállalni (az oroszok és talán a közép-kelet-európaiak részéről is) a szovjet örökségből, mit az orosz örökségből, és fordítva (azaz mit nem). Másként: melyik korszak melyikre, mikor és milyen irányban hat (hat vissza), és e hatások mikor, milyen formában válnak „láthatóvá”;
egy olyan kommunikációs helyzet létrehozása, amely megszólalásra, állásfoglalásra, esetleg csak visszatekintésre, szerencsés esetben valamiféle újraértékelésre inspirálja a szemiotikában jártas szakembereket.
Narratív részek, érvek nélkül és sok példával, „igazi” diakockák, korhűnek tűnő és a 60-as évekhez stilizált / igazított „álnaív” szöveggel. Kulcsszavak (lásd vörös keretben vörös betűkkel a kockák jobb felső sarkában): az ikon (jelző nélkül), az „orosz” és a „szovjet” (idézőjelekben), valamint nincs kulcsszó (cári családot, illetőleg a kivégzéséhez kapcsolódó képeket ábrázoló diakockákon).
Tárgyalás
Az isten (lefényképezhetetlen és/vagy retusálható, a régi helyett az új, aki szintén megközelíthetetlen, „szép”, mindentudó és ható).
A szakrális tér (a lerombolásra ítélt és ténylegesen lerombolt templomok helyére az „új” idők” építményei kerülnek, vagy „üres grundok” maradnak.
A szentek (a keresztény szenteket ábrázoló ikonok elégetése, összetörése vagy külföldi értékesítése után az új világ és az érte harcoló új szentek megtervezése, megjelenítése következett). Az ikonikus figuráik mögött ügyes, propagandisztikus kitalációk és tényleges emberi tragédiák vannak.
Az ornamentika (nem kísérteties, hanem tényleges hasonlóság, megtervezettség és megszerkesztettség).
A forma és tartalom (ami a valóságban már nem létezik, ott él egy másik dimenzióban, a mesekönyvek illusztrációiban, préselt alumínium hamutárcák belső rajzolataiban stb.).
Préselt alumínium hamutálca, ill kápolna Moszkvában, a Novogyevecsi kolostorban.
A kellékek (például szimbolikus megkülönböztető jelekké magasztosuló váll-lapokban materializálódva). Viselésükért 1917-ben agyonvertek, kivégeztek, lincseltek, a háborús veszély növekedésével azonban „visszaadták”. Vö. Tóth Szergej: Vörösök, fehérek, zöldek.
Befejezés, az érzelmi betetőzés (a jövőbe való kitekintés nélkül)
A hívők. A képeken: a régi rend átlagemberei, fiatal értelmiségi, polgári módon öltözött házaspár egy kislánnyal, majd ugyanők egy rendőrségi, egy gyári igazolványképen, illetve az osztálytablón (egyedüliként fehér ingben és legközelebb Joszif Visszarionovics Sztálin portréjához), az unoka rajzai az 50-es évek végéről: rajta horogkeresztes és kalóz halálfejes hajók, vörös csillagos repülők élet-halál harca.
A jelenre (2011) utaló diakockák: (az ikon kulcsszóval) rajtuk a szenté avatott Miklós cár családját ábrázoló orosz ikonok láthatók; a volt pártarchívum (SZKP KB, ma étterem) luxus WC-jében a falon függő, bolsevik vezetők készítette obszcén karikatúrák, és egy kirakat az Arbaton, benne szamovár, bolsevik vezetők mellszobrai és orosz ikonok.
Az előadás utóélete, a poszter előélete
A Semiotica Agriensis: Ikonikus fordulat a kultúrában és a társadalomban6. egri szemiotikai konferenciával egyidőben rendezték meg Debrecenben, a Modern és Kortárs Művészeti Központban azokat a – egy időben és egy helyszínre szervezett – kiállításokat, amelyekre az utóbbi évtizedekben nem volt példa Magyarországon (Hogyan tovább Oroszország? Kortárs orosz művészet; A meztelen igazság. A Blue Noses cenzúrázatlanul; Hétköznapi kommunizmus (dokumentumfotók, plakátok stb.); Szocreál. Festészet a Rákosi-korban című kiállítások.
Egybefolynak a kortárs, világhírű orosz művészet remekei, a kanonizált értékrenddel szembe menő vagányok alkotásai, az ötvenes évek magyar szocialista realizmusának stíluskavalkádja (együtt a giccs, a stílus, a technika és a rejtőzködő tehetség) és a kiszolgáló „agitpropos” korabeli média. Vagy nem folynak egybe.
REIDER GÁBOR 2008. Szocreál. Festészet a Rákosi-korban. A Szocreál – Festészet a Rákosi-korban című kiállítás katalógusa. MODEM, Debrecen 2008. 07. 10. – 2008. 11. 07. Kurátor: Reider Gábor. Debrecen: Modern Debreceni Művészeti Közhasznú Társaság.
Forradalmi ikonok. A megfeszített vezetők. Sorozat. 2006. (Lenin, Sztálin, Che Guevara). Szerzők: Vjacseszlav Mizin és Alekszandrer Saburev, a Blue Noses (Kék orkok) orosz művészeti közösség alapítói. A kék orkok kiállításai, performanszai a kanonizált értékrenddel szembeni állásfoglalásuk.
Tásadalom, nyelv, jel, hatalom: A szovjet ikon (poster)
Irodalom
BALÁZS GÉZA 2009. Balázs Géza, H. Varga Gyula (szerk.) Ikonikus fordulat a kulturában. Magyar Szemiotikai Társaság, Budapest, Eger: Líceum Kiadó. 477.
Debreceni Modern és Kortárs Művészeti Központ (MODEM) honlapja: modemart.hu/kiallitasok /korabbiak; www.modemart.hu/?component=hirek&id=1986396135
KAPITÁNY 1993. Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor: Rejtjelek. INTERART-Szoroban.
MARKIN IGOR Art4.ru. Музей актуального искусства. ISBN 975-5-903362-01-1
REIDER GÁBOR 2008. Szocreál. Festészet a Rákosi-korban. A Szocreál – Festészet a Rákosi-korban című kiállítás katalógusa. MODEM, Debrecen 2008. 07. 10. – 2008. 11. 07. Kurátor: Reider Gábor. Debrecen: Modern Debreceni Művészeti Közhasznú Társaság.
TÓTH SZERGEJ 2002. Nyelvi hamisítások. In: Fóris Ágota, Kárpáti Eszter, Szűcs Tibor (szerk.): A nyelv nevelő szerepe. Pécs: Lingua Franca Csoport. Pécs. 188–94.
TÓTH SZERGEJ 2006. (szerk.). Hatalom interdiszciplináris megközelítésben. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó. Juhász Gyula Felsőoktatási kiadó.
TÓTH SZERGEJ 2009. A szovjet ikon. In: Balázs Géza–H. Varga Gyula (szerk.). Ikonikus fordulat a kultúrában. Semiotika Agriensis 6. Magyar Szemiotikai Társaság. Budapest, Eger: Líceum Kiadó. 152–67.
TÓTH SZERGEJ 2011. Nyelv, kép, hatalom. Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó.
VASS LÁSZLÓ 2006. Színek és képek. A több mediális összetevőből felépített kommunikátumok megközelítéséhez. Szeged: JGYF Kiadó.
