Tóth Szergej
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula
Pedagógusképző Kar
Magyar és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék
Jel-Kép-Tér Munkacsoport
toth@jgypk.szte.hu
Egy ideológiai metafora története: az orosz medve
Annak ellenére, hogy a medve kultuszának gyökerei a kőkorszakig nyúlnak vissza, valamint a medve a szláv mitológia egyik szakrális alakja, a 16. századtól az orosz heraldika egyik, ha nem is a legjellemzőbb eleme, az orosz folklór fontos és gyakori szereplője, maguk az oroszok egészen a 19. század végéig nem tekintették a medvét országuk markerének. Ezzel szemben Nyugat Európában az orosz medve mint tipikus északi állat, illetve a távoli, barbár Oroszország politikai metaforája már a 15. századtól megjelenik az orosz földeket is ábrázoló térképeken, valamint az Oroszországot (Moszkóviát) megjárt utazók, követek, misszionáriusok stb. írásaiban és jelentéseiben. Az orosz medve politikai metaforaként véglegesen ― és elsősorban ― a 18. század Angliájában terjedt el hosszú évszázadokra rögzítve ezzel Oroszország politikai és mentális sztereotipikus negatív imidzsét.
Annak ellenére, hogy a medve kultuszának gyökerei a kőkorszakig nyúlnak vissza, valamint a medve a szláv mitológia egyik szakrális alakja, a 16. századtól az orosz heraldika egyik, ha nem is a legjellemzőbb eleme, az orosz folklór fontos és gyakori szereplője, maguk az oroszok egészen a 19. század végéig nem tekintették a medvét országuk markerének. Ezzel szemben Nyugat Európában az orosz medve mint tipikus északi állat, illetve a távoli, barbár Oroszország politikai metaforája már a 15. századtól megjelenik az orosz földeket is ábrázoló térképeken, valamint az Oroszországot (Moszkóviát) megjárt utazók, követek, misszionáriusok stb. írásaiban és jelentéseiben. Az orosz medve politikai metaforaként véglegesen ― és elsősorban ― a 18. század Angliájában terjedt el hosszú évszázadokra rögzítve ezzel Oroszország politikai és mentális sztereotipikus negatív imidzsét.