V.2.1. A gyorsaság megjelenési formái
- egyszerű reakcióidőről beszélünk azokban a feladatokban, ahol egyetlen inger van, és arra mindig egyféle választ kell adni, a lehető leggyorsabban;
- választásos vagy összetett reakcióidőről beszélünk, ahol több inger jelenik meg egyszerre, és a válaszunknak megfelelően felépítve ki kell választani azt az ingert, amire a reakciót adjuk. Minél több az egy időben megjelenő inger, annál nagyobb a reakcióidő is.
- reakciógyorsaságról illetve reagálási gyorsaságról beszélünk akkor, ha külső parancsra jön létre, indul meg a mozgás;
- vágtagyorsaságról illetve lokomotorikus gyorsaságról beszélünk akkor, ha egy táv teljesítéséhez, annak időbeli legyőzéséhez kialakult, elért, tartott sebességet akarunk megtartani. Például a ciklikus mozgásoknál, mint futás, kerékpározás, evezés, stb.
- gyorsulási és lassulási képesség alatt azt a mozgást értjük, amelynek során az adott személy, sportoló a lehető legrövidebb időtartam alatt eléri a mozgási sebességének maximumát, csúcsértékét, illetve erről a maximumról a lehető legrövidebb idő alatt lefékezi a haladási sebességét. Sportjátékok területén nagy jelentőséggel bír e képesség fejlettsége.
- helyzetgyorsaság, döntési gyorsaság, az egyén számára döntést igénylő taktikai helyzetek, többválasztásos alternatívák létrejötte, célszerű cselekvési programok alkalmazásának lehetőségeit kínálja föl. A gondolkodás, az összerendezés és a megfelelő döntést a mozgásprogram megindításával és minél jobb koordinált végrehajtásban nyilvánul meg. Lényeges szempont, hogy milyen rövid idő alatt történik, kiviteleződik.
A gyorsaság, különböző képességek együtteséből tevődik össze:
- reakciógyorsaság;
- mozdulatgyorsaság;
- gyorserőt igénylő felgyorsulási képesség;
- frekvenciagyorsaság;
A reakciógyorsaság és frekvenciagyorsaság szenzibilis idő szakasza a 7-12 éves korra esik. A mozdulatgyorsaság és gyorserő végrehajtási sebessége a 12-13 éves kor után már alig javítható.
A mozgásgyorsaság fejlődésében két intervallum különíthető el. Az első a 10 éves korig tartó szakasz, melyet intenzív javulás jellemez. A 7-8 éves kor között viszont a lányoknál és a fiúknál is stagnálás figyelhető meg. A második időszak a lányoknál a serdüléssel zárul. Ekkor teljesítményük meghaladja a felnőttkori szintet, majd csökkenni kezd. A fiúk teljesítménye ebben a periódusban egyenletes, de az előző időszakhoz képest mérsékeltebben javul. A teljesítményváltozás legintenzívebb szakasza a korai gyermekkor végére és az első gyermekkor elejére esik.
A gyorsasági edzés eredményei a képességekben:
- mozgástechnika fejlődése;
- anticipáció fejlesztése;
- motiváció, koncentrálóképesség biztosítása;
- nagy intenzitású edzések serkentik a tesztoszteronszint emelkedését és ez hozzájárul a gyorsaság javításához is;
- az izomtömeg növekedése együtt jár a gyorsasági képesség javulásával;
- az izom összehúzódás sebessége növekszik;
- fejlődik az ideg-izom együttműködés;