V.7. A térbeli tájékozódó képesség
Nádori (1995) szakirodalmát elemezve a következőképpen definiálhatjuk e képességet.
A térbeli tájékozódó képesség olyan koordinációs képesség, amely a test térbeli helyzetének valódiságát, ennek a helyzetnek a megváltozását, érzékelését, és a mozgás, helyezkedés céljának megfelelő szabályozása jellemzi.
A térbeli tájékozódó képesség szolgáltatja azon előnyöket, amely a saját helyzetünk észlelésére, a különböző álló illetve a mozgó személyek, létesítmények, tárgyak, stb. egymáshoz és hozzánk viszonyított távolságának, sebességének, haladási irányának észlelésére és a várható változások megállapítására kialakítható, fejleszthető.
A térbeli tájékozódó képességnek három formáját ismerjük:
- saját test vagy testrész mozgásának szabályozása térben;
- idegen test mozgásának érzékelése térben és ehhez való igazodás;
- összetett téri mozgások érzékelése térben és ehhez való igazodás.
E képesség fejlődése Farmosi (2011) szakirodalmi elemzése alapján, eltér a többi koordinációs képesség fejlődésének szakaszától (a többi általában 7-12 éves korig tart).
Fejlesztése érzékeny, súlyponti időszaka a következő:
- 7-8 évesek: differenciális mozgásérzékelés, gyorskoordináció,
- 9-10 évesek: reagáló képesség, ritmusérzék;
- 10-12 évesek: egyensúlyozás;
- 13-14 évesek: téri tájékozódás.