Statikus egyensúlyérzékelés: A hártyás fallal határolt, folyadékkal telt labirintus szerv egyik része, a tömlőcske és a zsákocska a fejünk térbeli helyzetéről szolgáltat információt. A szőrsejteket kalcium-karbonát kristályok borítják (CaCo3), melyek a szemcsék tömegvonzásának megfelelően nyomóhatását és elmozdulását érzékelik a hámsejtek. Ezek a kristályok súlyuknál fogva nyomják az alattuk lévő érzékszőröket. Ha a fej térbeli helyzete megváltozik, a szemcsék más irányban más sejtekben ingerelnek.

Dinamikus egyensúlyérzékelés: a fejünk elfordulását, forgó mozgását, a három félkörös ívjárat segítségével érzékeljük. A félkörös ívjáratok a tér három síkjában, egymásra merőlegesen, félkör alakban görbülő csövek, belsejüket folyadék tölti ki. Ha a fej elmozdul az elfordulás síkjában eső ívjáratban a folyadék tehetetlensége miatt ellenkező irányba áramlik. Az áramló folyadék sodrása meggörbíti az ívjárat végénél lévő receptor sejtek érzékszőreit. Ez kelti az ingerületet.

Helyzetérzékelés receptor sejtjei a szőrsejtek. Szőrsejtek a belső fülben a csigában vannak. A szőrsejteket fedősejtek és támasztósejtek fedik. Ezt nevezik a csigában Corti- féle szervnek. A magas rezgésszámú hangok a csiga alapjánál keltenek ingerületet.

Csiga: csontos, csiga alakú járat, mely a halló receptorokat tartalmazza. Csiga három részre osztható a Scala Vestibuli, amelyben az ovális ablak található. Ez kapcsolódik össze a kengyel talpával. A hallócsontokon keresztül terjed az ingerület a csigába. A Scala Media ahol a Corti-féle szerv található és a Scala typani, amelyben a kerek ablak található. A csigában hallóhurkok vannak.

Egyensúly idegrendszeri kapcsolata úgy jön létre, hogy a helyzetérzékelő szervből az ingerületet a kétnyúlványú neuronok axonjai (a VIII. agyideg) juttatják a nyúltagyon a hídon keresztül a középagyba.

Középagy magja kapcsolatban van a gerincvelőn keresztül a vázizmokkal, szemmel és kisaggyal. Így válik lehetővé az egyensúly megtartása, a szemmozgás és a fej mozgásának kiegyenlítése. A talamuszból az agykéreg fali lebenyének elülső alsó részébe kerül az információ (Abrahams, 2012).

8. ábra. Az egyensúly felosztása (Hirtz, Hotz, Gudrun, 2004)

Stabilitási	Haladási	Forgási	Repülési
Egy lábon, két lábon	Stabil felületen	Hosszanti tengely körül	Rövid vagy hosszabb (támasz nélküli) Repülési fázisok közben
Stabil felületen	Behatárolt felületen	Szélességi tengely körül
Behatárolt felületen	Labilis felületen	Mélységi tengely körül
Labilis felületen	Irány- és sebesség változásával	Több tengely körül
Külső zavaró tényezők után	„Testhez kötött szereken"