V.9.1. A gyorsasági koordináció fajtái
- Ciklikus mozgások gyorsasági koordinációja (pl.: futás, úszás, evezés stb.).
Azok a tevékenység formák tartoznak ide, amelyeknél a mozgás meghatározott elemei ismétlődnek szabályos időközönként, ugyanolyan sorrendben. A sebesség növelésével, azonban ez az egyszerű mozgásprogram is szét tud esni igen gyorsan.
- Egyszerű aciklikus mozgások gyorsasági koordinációja (pl.: helyből dobások, ugrások stb.).
Ezek a mozgások egy- egy meghatározott mozdulatsort tartalmaznak. A mozgás megkezdése és befejezése közötti mozgásfázisok egymás követésében nincs ismétlés. A mozgás technika szinte minden egyes része önállóan jelenik meg. A legkisebb sebességi viszony változására is érzékennyé válnak. Például helyből diszkoszvetés során, ha a csípő gyors előrefelé irányuló mozgását megelőzi a kar előrecsapódó mozgása, nem jön létre az a torziós helyzet, mely során a szer messzire repül.
- Összetett aciklikus mozgások gyorsasági koordinációja (pl.: távolugrás, magasugrás stb.).
Itt a mozgások több különálló mozgásciklusból állnak, melyek láncszerűen kapcsolódnak egymáshoz, mozgássorozatok követik egymást.
Három típusát különböztetjük meg:
- Ciklikus mozgás összekapcsolása egy egyszeri aciklikus mozgással (pl.: távolugrás).
- Aciklikus mozgás összekapcsolása mozgásprogrammá (pl.: szertorna gyakorlat).
- A két előző összetett aciklikus programtípus kombinálásából létrejövő komplex összetett aciklikus mozgásprogram (pl.: műkorcsolya).
- Nem állandó jellegű mozgások gyorsasági koordinációja (sportjátékok, küzdősportok)
Ide azok a mozgások tartoznak, melyek előre nem látott feltételekhez igazodnak, vagyis a partnerek, ellenfelek helyzetétől, mozgásától függenek.