Alacsony intenzitású tréning esetén (VO₂max kisebb 30%) a zsír magas intenzitású sporttevékenység esetében (VO₂max nagyobb 70%) a szénhidrát az elsődleges "üzemanyag".

A tréning intenzitásának növelésével progressziv növekedést mutat a szénhidrát metabolizmus. Ebben két faktor játszik döntő szerepet. Egyrészt a gyors izomrostok, másrészt az adrenalin. Az intenzitás növelésével a gyors izomrostok "munkája" előtérbe kerül. Ezen rostok rengeteg glikolitikus enzimmel rendelkeznek viszont annál kevesebb lipolitikussal. Ezért a gyors izomrost sokkal alkalmasabb a szénhidrátok metabolizmusára (11.ábra). A magas adrenalin koncentráció növeli a glikolizist, a laktát termelést, amely laktát gátolja a zsír metabolizmusát.

A szénhidrátok glikogén formájában raktározódnak az izomban és a májban egyaránt. Ha a vér glükóz szintje lecsökken egy hosszantartó edzés alatt, a máj a glükoneogenezis során glükózt mobilizál a vérbe, onnan az izomba.

11. ábra. Tréning hatására végbemenő szénhidrát metabolizmus

Hosszantartó, alacsony intenzitású tréning (több mint 30 percen keresztül tartó fizikai aktivitás)alatt jellemző a zsír metabolizmus, a lipolízis. A trigliceridek szabad zsírsavakra, valamint glicerolra bomlanak egy lipáz nevű enzim hatására. Az enzim növekvő adrenalin valamint glukagon hatására aktiválódik. A szabad zsírsavakmobilizációját az inzulin, valamint a tejsav gátolja. A zsírok az adipocitákból, valamint az izomból mobilizálódnak, majd szabad zsírsavakra bomlanak. A szabad zsírsavakból Acetil Koenzim A lesz, amely belép a Krebs cikrusba (12. ábra).

12. ábra: Tréning alatti szénhidrát és zsír metabolizmus