MP-ről akkor beszélünk, ha szisztolé során a mitrális billentyű lemeze(i) a bal pitvarba boltosulnak. Az MP a leggyakoribb szívbillentyű-hibának tekintendő, elsősorban fiatal, vékony testalkatú nők esetében fordul elő, de családi halmozódását is leírták. Oka az esetek többségében ismeretlen, de kötőszöveti betegségek fennállásakor, rheumás szívbetegség és Marfan szindróma esetén gyakoribb. Általában az MP nem okoz tüneteket, és csak orvosi kivizsgálás (fizikális vizsgálat, EKG, echokardiográfia) hívja fel rá a figyelmet. Az esetek egy részében atípusos szúró jellegű mellkasi fájdalom, palpitációs panaszok és ájulás jelentkezhet. A pontos diagnózis felállításához echokardiográfiás vizsgálat szükséges, melynek segítségével a billentyű lemezeinek szívciklusos mozgása pontosan elemezhető, a beboltosulás mértéke és a billentyű-lemezek záródásának elégtelensége, a mitrális regurgitáció mértéke kvantifikálható. Palpitációs panaszok esetén arrhythmológiai kivizsgálás szóba jön (pl. Holter EKG), mellkasi fájdalom esetén pedig terheléses vizsgálat elvégzése.

Az MP jóindulatú betegségnek tekintendő, az SCD kialakulásával egyértelmű összefüggés nem igazolható. MP fennállása esetén elsősorban olyan betegekben fordult elő SCD, akiknél korábban syncope, szívmegállás, mitrális elégtelenség vagy fiatalabb korban SCD családi előfordulása volt igazolható. Jelen tudásunk szerint azonban nincs olyan klinikai, echokardiográfiás vagy elektrofiziológiai paraméter, mely MP fennállása esetén a magas-rizikójú betegeket előre tudná jelezni. Szívmegállást túlélt betegekben az ICD beültetése természetesen szóba jön.