A medencegyűrű a gerincoszlop és az alsó végtagok közé tagozódó, masszív csontos szerkezettel bíró képződmény. Felszíne nagy részén az alsó végtag izomzatának egy része, valamint a hasizomzat ered, illetve tapad. A hátsó része a fejlődéstanilag a gerincoszlophoz tartozó keresztcsont, mely azonban szerepének megfelelően módosult. Különálló, rugalmas összeköttetésű csigolyák helyett összenőtt, egységes és stabil csontot alkot, mely mechanikailag igen ellenálló. Mintegy zárókőként ékelődik be a kétfelől hozzákapcsolódó os iliumok közé. Gerincjellege azonban annyiban megmaradt, hogy a plexus sacralis idegfonata a perzisztáló forameneken át lép ki a csatornából. Így a régiót érintő sérüléseknél mindig számolni kell neurológiai tünetekkel is. Az összeköttetést egy nagyon masszív kötőszöveti hálózat, a sacroiliacalis szalagrendszer biztosítja. A felsőtest és a gerinc teljes tömege itt kapcsolódik a medencegyűrűhöz, és a terhelés ezen útvonalon keresztül, a csípő, szemérem és ülőcsontok közös kapcsolódási helyén kialakult acetabulumokon át tevődik az alsó végtagokra. Az acetabulum a test egyik legnagyobb ízületi vápája, ami a testsúly viselésében elsőrendű szerepet játszik. A medencegyűrű elülső része sokkal fragilisebb, a relatíve vékony szeméremcsontok a symphysis rostos porcos szalagos összeköttetésén keresztül zárják a kört.

Ez a gyűrűszerkezet egyszerre masszív, ugyanakkor rugalmas, így a túlterhelésnek sokáig ellen tud állni. Ha az erőbehatás túl nagy, a gyűrűszerkezet sérülhet. Ugyanez igaz az acetabulumokra, amik a szervezet legmasszívabb ízületi felszíneit alkotják, de egy energiaszint felett már szintén létrejöhetnek törések.

 A sérülési típus a beható erő nagyságától, irányától, a lokális szöveti kvalitásoktól egyaránt függ. Tekintettel a jelentős funkcionális különbségekre a medencesérüléseket két fő csoportra acetabulum és gyűrűsérülésekre szokás felosztani.

A medence vizsgálata:

Megtekintés: alsó végtagi hosszkülönbség, rotációs malformáció súlyos hátsó gyűrű sérülésre utalhat (amennyiben kizárható a csípőtáji törés vagy ficam).

Fizikális vizsgálat: A csípőlapátokra gyakorolt nyomással kóros nyithatóságot, csukhatóságot vizsgálunk.

A csípő hajlított helyzetében gyakorolt axiális nyomással provokálhatjuk a hátsó sacroiliacalis ízületet, fájdalmat, kóros mozgathatóságot keresve. Rectális digitális vizsgálattal a sphincter tónust, illetve férfinál a prostata helyzetét vizsgáljuk (ha nem tapintható, basalis hólyagruptura állhat fenn). Véres vizelet urogenitális sérülésre utal.

Képalkotó vizsgálatok: A hagyományos röntgen, az AP medencefelvétel mellett inlet és outlet beállításokkal kiegészítve információt adhat a gyűrűsérülésről, míg ala és obturátor beállításokkal az acetabulum állapotáról. Gyanú esetén érdemes a sokkal szenzitívebb CT vizsgálatot is elvégezni. Urogenitális társsérülés gyanúja esetén kontrasztos CT, esetleg urocystográfia végezhető.