Ander Zoltán (1986): Ember és egészség. Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár.

Antonovsky, A. (1979): Helth, Stress, and Coping: New Perspectives On Mental and Physical Well-Being. Jossey–Bass Publishers, San Francisco.

Benczúr Miklósné (2003): Adaptált Testnevelés és Sport. I. kötet. Speciális nevelési igényű tanulók adaptált iskolai testnevelése és sportági felkészítése. FONESZ, Budapest.

Bihari Ágnes, Kakucs Réka, Gyulai Éva és Nagyné Zentai Éva (1999): Táplálkozási ismeretek és szokások változása különböző korú gyermekek körében. Egészségnevelés, 40. 5–6. sz. 175–179.

Borkovits Margit (2012): The impact of social background and nutrition on
physical performance–educational survey. Word Leisure Congress, Rimini. 2012. 09. 30–10. 3.

Borkovits Margit (2013a): Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek testnevelési teljesítményének vizsgálata. Iskolakultúra, 23. 1. sz. 3–9.

Csapó Benő (2005): Az előzetesen megszerzett tudás mérése és elismerése. Kutatási zárótanulmány. In: Horváth Cz. János (szerk.): Felnőttképzési Kutatási Füzetek. Nemzeti Felnőttképzési Intézet, Budapest. 9.

Csányi Tamás (2010): A fiatalok fizikai aktivitásának és inaktív tevékenységeinek jellemzői. Új Pedagógia Szemle, 3–4. sz. 115–128.

Csider Tibor (1987): Az iskolai gyógytestnevelés gyakorlatai és mozgáselemzése I. - II. rész. TF Jegyzet, Budapest.

Eccles, J. S. és Wigfield, A. (2000): Schooling’s influences on motivation and achievement. In: Danzinger, S. H. és Waldfogel, J. (szerk.): Securing the future: Investing in children from birth to college. Russell Sage Foundation, New York. 153–181.

Due, P., Hickman, M. és Komkova, A. I. (2001): Physical activity. In: Currie, C., Samdal, O., Boyce, W. és Smith, R. : Health behavior in school - aged children: a who cross-national study (HBSC). University of Edinburgh, Edinburgh. 59–70.

Felton, G. M., Pate, R. R., Parsons, M. A., Ward, D. S. és Saunders, R. P. (1998): Health risk behaviors in rural sixth graders. Research in Nursing and Health, 21. sz. 475–485.

Fritz Péter, Jakab Eszter, Ressinka Judit, Mészáros János, Benkő Zsuzsa (2004): A mozgásos életmód és az életminőség – referátum. Népegészségügy, 84. 4. sz. 28–33.

Fritz Péter (2007): Az egészségi állapot komplex fejlesztésére irányuló módszer kidolgozása és annak hatékonyságvizsgálata főiskolai és egyetemi hallgatók körében. Doktori tézisek, Kézirat, Semmelweis Egyetem, Patológiai Tudományok Doktori Iskola, Budapest.

Fritz Péter (2011): Rekreáció mindenkinek I. Mozgásos rekreáció. Bába Kiadó, Szeged.

Fritz Péter, Schaub Gáborné, Hegedűs Ibolya (2007): Kapcsolat az életmód, szabadidő és rekreáció között. Magyar Sporttudományi Szemle, 8. 30. sz. 52–56.

Gabnai Katalin (1993): Drámajátékok. Marcibányi téri Művelődési Központ, Budapest. 55–58.

Guillaume, M., Lapidus, L., Bjorntorp. P., Lampert, A. (1997): Physical activity, obesity, andcardiovascular risk factors in children. The Belgian Luxemburg Child Study II. Obesity Research, 5. sz. 549–556.

Hedley, A. A., Ogden, C. L., Johson, C. L., Carroll, M. D., Curtin, L. R. és Flegal, K. M. (2004): Prevalence of overweight and obesity among US children, adolescents and adults, 1999 – 2002. JAMA, 23. 291. sz. 2847–2850.

Hunter, J. P. és Csíkszentmihályi, M. (2003): The positive psychology of interested adolescents. Journal of Youth and Adolescence, 32. 1. sz. 27–35.

Janurik Márta (2007): Áramlatélmény az iskolai ének-zeneórákon. Magyar Pedagógia, 107. 4. sz. 295–320.

Joubert Kálmán, Darvay Sarolta, Gyenis Gyula, Éltető Ödön, Mag Kornélia, Martin van’t Hof és Ágfalvi Rózsa (2006): Az Országos Longitudinális Gyermeknövekedés–vizsgálat eredményei születéstől 18 éves korig I. In: Joubert Kálmán (szerk.): Népességtudományi Kutató Intézetének Kutatási jelentése, KSH. Budapest.

Karageorghis, C. I., és Priest, D. L. (2008): Music in Sport and Exercise: An update on research and application. The Sport Journal, 11. 3. sz. 2012. október 25.–i megtekintés. http://www.thesportjournal.org/article/music-sport-and-exercise-update-research-and-application

Keresztes Noémi, Makó Marianna, Klembucz Erzsébet, Hanusz Klára és Pikó Bettina (2005): Magatartási kockázati tényezők összehasonlító epidemiológiai vizsgálata a Dél-alföldi ifjúság körében. Magyar Epidemiológia, 3. sz. 195–208.

Kiyoshi, A. és Csíkszentmihályi, M. (1998): The quality of experience of Asian American adolescents in activities related to future goals. Journal of Youth and Adolescence, 27. 2. sz. 141–163.

Konkoly Thege Barna (2008): A szalutogenetikus megközelítés lehetőségei az esélyteremtésben. In: Kopp Mária (szerk.): Magyar lelkiállapot. Semmelweis Kiadó, Budapest.

Kovács Tamás Attila (2003): A rekreáció elmélete és módszertana. Oktatási segédanyag, Fitness Akadémia, Budapest.

Kull, M. (2002): The relationships between physical activity, health status and psychological well–being of fertility aged women. Scandinavian Journal of Medicine and Science in Sports, 12. 4. 241–247.

Matsudo, V. K. R. (1979): Anaerobic power evaluation: 40 second run test. Brazilian Journal of Sports Science, 1. 8–16.

Magyar Bocsa Szövetség, Szabályok. 2013. 12. 13.–i megtekintés. http://www.bocsa.sport.hu/ hu/index

Mándoki Rita (1997): Egészséget befolyásoló szokások. In: Aszmann. Anna (szerk.): Iskolás gyerekek egészség magatartása, 1986-1993. Anonymus Kiadó, Budapest. 95–112.

Mérey Ildikó (2007): Testnevelés és Sport a Budapesti Műszaki Főiskolán. Előadás. „Sportosak-e a magyar felsőoktatási intézmények?” Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája. Budapest, 2007. 12. 06.

Mulvihill, C., Rivers, K. és Aggleton, P. (2000): Views of young people towards physical activity: determinants and barriers to involvement. Health Education, 100. 5. sz. 190–199.

Nagy Lászlóné és Barabás Katalin (2011): Az egészségműveltség és egészségmagatartás diagnosztikus mérésének lehetőségei. In: Csapó Benő és Zsolnai Anikó (szerk.): Kognitív és affektív fejlődési folyamatok diagnosztikus értékelésének lehetőségei az iskola kezdő szakaszában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Nemzeti Alaptanterv (2012): A Kormány 110/2012. VI. 4. rendelete. Magyar Közlöny, 66. sz. 10635–10846.

Nemzeti Népegészségügyi Program (2003): Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról, 46/2003. (IV.16.) OGY határozat. 2013. 05. 13.–i megtekintés. http://color.oefi.hu/melleklet/NNP.pdf

Neulinger Ágnes (2009): A szabadidősport iránti érdeklődés Magyarországon - motivációk. Magyar Sporttudományi Szemle, 10. 37. sz. 25–28.

Németh Ágnes, Aszmann Anna, Kovacsics Leila, Kökönyei Gyöngyi, Örkényi Ágota, Páll Gabriella, Sebestyén Edit, Várnai Dóra és Zakariás Ildikó (2007): Magyar serdülők táplálkozási szokásai egy nemzetközi vizsgálat tükrében. Egészségnevelés, 41. sz. 74–84.

Okano, G. (2003): Leisure time physical activity as a determinant of self-perceived health and fitness in middle aged male employees. Journal of Occupational Health, 45. 5. sz. 286–292.

Oláh Attila (2004): Mi a pozitívuma a pozitív pszichológiának? Iskolakultúra, 13. 11. sz. 39–47.

Oláh Attila (2005): Érzelmek, megküzdés és optimális élmény. Trefort Kiadó, Budapest.

Pikó Bettina és Keresztes Noémi (2007): Sport, lélek, egészség. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Pléh Csaba (2004): A pozitív pszichológiai hagyományok Európában. Iskolakultúra, 5. sz. 57–61.

Sacker, A. (2006): Do adolescent leisure-time physical activities foster health and well-being in adulthood? Evidence from two British birth cohorts. European Journal of Public Health, 16. 3. sz. 331–335.

Seedhouse, D. (1986): Health: The Foundations for Achievement. John Wiley, Chichester. WHO Constitution, Geneva (1946): World Health Organisation.

Seligman, M. E. P. és Csíkszentmihályi, M. (2009): Possitive Psychology: An Introduction. American Psychologist, 55. 1. sz. 5–14.

Slutzky, C. B. és Simpkins, S. D. (2009): The link between children’s sport participation and self-esteem: Exploring the mediating role of sport self-concept. Psychology of Sport and Exercise, 10. sz. 381–389.

Somhegyi Annamária (2012a): Programszerű megelőzéssel az egészséges életért. Gerince 2013. 03. 26.–i megtekintés, http://gerinces.hu/
Somhegyi Annamária (2012b): 1995-ben indított prevenciós programjának eddigi eredményei MGT konferencia, december 7–9. Bükfürdő.

Szabó Attila (2013): Pedagogical development and measurement of professionalcanoe athletes. Előadás. JURE Konferencia, Junior Researchers of EARLI Technische Universität, München. 2013. Augusztus. 26–27.

Szabó Attila (2014): Flow a szellemi rekreációban. In: Fritz Péter (szerk.): Szellemi rekreáció. Kézirat, Megjelenés alatt.

Szécsényi József (1992): Streching. TF Jegyzet, Budapest. 29.

Szilágyi–Nagy Ildikó (2009): A semleges test. A neutrális test elve és a flow alkalmazása amatőrök és fél profik táncoktatásában. Iskolakultúra, 1-2. sz. 75–87.

Szűcs Gábor (2008): A pápai Gyurátz Ferenc Evangélikus Általános Iskola pedagógiai programja. Pápa.

Vullemin, A., Boinin, S., Bertrais, S., Tesser, S., Oppert, J. M., Hercberg, S., Gullemin, F. és Briancon, S. (2005): Leisue time physical activity and health-related qaliti of life. Prevetive Medicine 41. sz. 562–569.