A programhoz kiindulópontként Antonovsky (1979) koherencia elmélete szolgált, amely szerint az egyén egészségi/betegségi állapotát szemléletmódja határozza meg az, hogy hogyan látja önmagát és a körülötte lévő világot? Miképpen fogja felismerni és mozgósítani az erőforrásokat. A serdülőkorúak egészségfejlesztésének előírásai az Egészség évtizede Népegészségügyi Program, Egészséges ifjúság fejezetében fogalmazódik meg. Az a gyermek lesz egészséges és sikeres felnőtt aki, környezetéhez alkalmazkodni tud, aki megtanulhatja a társas kapcsolatok harmóniáját, az iskolához, tanárokhoz, tanuláshoz fűződő viszonya stabil, biztos jövőképe, tervei vannak (Szűcs, 2008).