1. foglalkozás

A foglalkozás nevelési- oktatási feladatai:

adatgyűjtés a tanulók állapotáról (Szükség van egy gyors és hatékony állapot felmérésre) (Fritz, 2007),

egészséges étkezés, szempontjai, edzés és étkezés összehangolása (Fritz, 2011).

Bevezető rész: adatok felvétele

nem,

lakóhely,

magasság (m),

testsúly (kg),

testzsír százalék : bioelektromos testösszetétel mérő (InBody 230),

egyensúly teszt : klinikai egyensúly felmérő és javító rendszer (IGH labor koncepció Balance 01020003 sz.) (www.ighmozgáscentrumok.hu, 2013).

BMI (percentilis) (Jouber, Darvay, Gyenis, Éltető, Mag, Van’t Hof és Ágfalvi, 2006).

Fő rész: Rekreációs mozgásprogram készítése (Fritz, 2011).

Egyéni feladatok megbeszélése. (,,A papír alapú egészségfejlesztési akciók –egészség terv- is rendelkezik motivációs hatással a vizsgált személyek egészségfejlesztésében”) (Fritz, 2007). Egyénre szabott étrend összeállítása. 25. táblázat a táplálkozási szokások felmérésének eredményeit tartalmazzák a tanulók az egészséget védő ételfogyasztásáról és, hogy fogyasztanak egészségre kedvezőtlen hatású ételeket is.

Befejező rész: zsinórlabda (könnyű labdával, egyszerre több labdával, röplabdával).

2. foglalkozás

A foglalkozás nevelési- oktatási feladatai: anyanyelvi kommunikáció fejlesztése szaknyelv, akaraterő fejlesztése. Ismeretek átadása a helyes légzéstechnika fontosságáról.

Bevezető rész: fogójátékok

Fő rész: képességszint felmérő Mini Hungarofit felmérő rendszerrel (Mérei, 2007).

A felmérési rendszer a következő itemekből áll. Aerob állóképesség, izomerő, erő-állóképesség, helyből távolugrás, hanyattfekvésből felülés, hason fekvésből törzsemelés és leengedés, mellsőfekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás. Cooper-teszt, a felmérés eredményeinek dokumentálása (59. táblázat).

Ezen a foglalkozáson az erőnléti feladatok közül a hason fekvésből törzsemelés és leengedés, valamint mellsőfekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás feladatokat mérjük fel. A 23. táblázat mutatja, hogy a délutáni sport magánórát a testnevelési teljesítménnyel kapcsolatosan vizsgáltuk. A keresztmetszeti felmérés eredményénél azok, akik járnak délután külön sportfoglalkozásra jobb eredményt értek el a Cooper-teszt felmérésénél (p=0,076) és a helyből távolugrásnál is (p=0,059). Szignifikáns eltérést a felülés és a fekvőtámasz eredménye mutatott (p=0,004 és p=0,002). A felhomorításnál nem volt különbség. A fejlesztett csoport eredménye az 59. táblázatban követhető, szignifikáns eltérést a hason fekvésből törzsemelés és leengedés eredménye mutatott a (Mérei, 2007).

Befejező rész: népi játékok (Kotló-kánya, Árokcicázás).

Harmadik foglalkozás

A foglalkozás nevelési- oktatási feladatai: a társas kapcsolati kultúra fejlesztése, társsal való együttműködés a tánc és a játék során (Pikó és Keresztes, 2007). Koordinációs készség fejlesztés.

Bevezető rész: páros gyakorlatok, zenére tánclépések (keringő, galopp, polka stb.).

Fő rész: erőnléti feladatok felmérése: helyből távolugrás, hanyattfekvésből felülés (59. táblázat), (Mérei, 2007).

Befejező rész: Bocsa játék.

Ez a játék az esélyegyenlőség szempontjából az egyik legalkalmasabb a közös tevékenységhez Matsudo (1979).

Szabályok: A játékosok a bocsát (nagy golyót) a lehető legközelebb próbálják juttatni a pallinóhoz (kis golyóhoz). Ez általában gurítással történik. Játszhatja egy-egy játékos, vagy párosok, illetve háromfős csapatok is.

A játék menete. Sorsolással eldöntik melyik fél kezd és melyik irányból kezdik a játékot? Elhelyezik a pallinót az ábrán jelölt kezdőpontra, majd a kezdő játékos az alapvonal (A) mögül igyekszik bocsáját minél közelebb gurítani a pallinóhoz (punto).

Amennyiben a gurítás érvényes (pl. nem ér palánkot) az ellenfél következik, próbálja a pallinót jobban megközelíteni bocsájával, mint az ellenfél. Mindaddig próbálkozhat, míg közelebb gurít, mint ellenfele, ill. ennek hiányában, amíg el nem fogynak a bocsái. Majd ismét a kezdő játékos következik. Ha elfogytak bocsáik megállapítják, melyik van a pallinóhoz a legközelebb, ill. a jobb pozíciót gurított játékosnak hány bocsája van közelebb, mint az ellenfél legközelebbi bocsája. Ennyi pontot ír. A játék 12 vagy 15 pontig tart. Abban az esetben, ha a játékos úgy látja, hogy túl nagy feladat lenne az ellenfélénél jobbat gurítania, megpróbálhatja kidobni annak bocsáját. Ezt azonban csak úgy teheti, ha előre bejelenti, melyik golyót akarja eltalálni?

Ennek két módja lehetséges, az egyik a raffa dobás.

Ez akkor lehetséges, ha a célgolyó túl van a szemben lévő 'C' vonalon vagy a bárhol elhelyezkedő pallinóhoz közelebb van, mint 13 cm. Először a bocsának a 'C' vonal mögött kell leesnie és mindenképpen a célgolyóval kell ütköznie. Az eredményes dobást követően a golyók állásától függően folytatják a játékot.

A másik dobásforma a repülő dobás. A pálya bármely részén álló golyóra lehet dobni, mégpedig úgy, hogy a játékos a 'B' vonalig előrefuthat, dobott golyója azonban, csak a célgolyó 40 cm-es körzetén belül eshet le először vagy éppen a célgolyóra rá. Érvénytelen a dobás, ha nem felel meg a feltételeknek. Ez esetben a dobott golyót kiveszik a játékból és a dobás előtti állást visszaállítják. Ha az eredmény a másik fél számára kedvezőbb lenne, ő élhet az előnyszabállyal és elfogadhatja a rossz dobást követően kialakult állást. A következő menetet a pallinó kigurításával az kezdi, aki előzőleg a pontot kapta. A pallinónak a félpályán túl kell haladnia. A túlsó alapvonal előtt kell megállnia és nem érintheti a palánkot. Érvénytelen kigurításnál az ellenfél is megkísérelheti. Ha az is érvénytelen, akkor a kezdőpontra helyezik. Az előzőleg pontot elért fél gurításával folytatódik a játék. Győztes, aki előbb éri el a 12 vagy 15 pontot.
Egyéni játék esetén 4 - 4 bocsával játszanak, párosban és trióban játékosonként 2 - 2 golyóval, azaz összesen 4 - 4 illetve 6 - 6 golyóval.
A bocsák 920 g. súlyú, 107 mm átmérőjű, színes műanyag vagy csont golyók, a pallinó 80g súlyú, 4 cm átmérőjű műanyag golyó (Bocsa Szövetség, 2000).

Negyedik foglalkozás

A foglalkozás óra nevelési- oktatási feladatai: gerincvédelem, a helyes testtartás érzékeltetése. Önkép és kommunikációs készség fejlesztése személyes beszélgetés által.

Fő rész: általános állapot, és ízületi mozgáshatár felmérése. Előírt szint nincs. Az egyén saját fejlődését kísérheti végig a félév során az első és utolsó órán történő méréssel (Fritz, 2011).

Prevenció. Testtartást javító gyakorlatok. Film (Borkovits, 2012).

Az alaphelyzeteket Csider (1987) szerint ismertetjük. A rajzok saját szerkesztések. A leírások a gyakorlatok helyes kivitelezéséhez adnak kiindulópontot.