interpretáció <lat. 'értelmezés,
magyarázás, magyarázat'>: egy szöveghez,
komplex
jelhez egy olyan tényleges vagy fiktív világdarab, tényállás-konfiguráció
(relátum,
relátum-imágó)
hozzárendelése, amelynek elemeit a befogadó által lényegesnek tartott relációk
teszik egymással összefüggővé (összefüggőség).
(elméleti interpretáció, értékelő
interpretáció,
érvelő interpretáció,
figuratív interpretáció, leíró
interpretáció,
magyarázó interpretáció,
procedurális interpretáció, strukturális
interpretáció,
természetes interpretáció.)