interpretáció <lat. 'értelmezés, magyarázás, magyarázat'>: egy szöveghez, komplex jelhez egy olyan tényleges vagy fiktív világdarab, tényállás-konfiguráció (relátum, relátum-imágó) hozzárendelése, amelynek elemeit a befogadó által lényegesnek tartott relációk teszik egymással összefüggővé (összefüggőség). (elméleti interpretáció, értékelő interpretáció, érvelő interpretáció, figuratív interpretáció, leíró interpretáció, magyarázó interpretáció, procedurális interpretáció, strukturális interpretáció, természetes interpretáció.)