1. fejezet: BEVEZETÉS A KÖRNYEZETETIKÁBA

A környezetetika (environmental ethics) kialakulásában meghatározó szerepet játszottak a különböző környezeti problémák.

DDT

1.1. Kép
Forrás: http://enfo.agt.bme.hu/drupal/sites/default/files/DDT_1.jp

Környezetszennyezés

1.2. Kép
Forrás: http://cms.sulinet.hu/get/d/a0b15a2a-6a54-4166-bf72-5a086e0467bd/1/7/b/Large/k2869.jpg

Vízszennyezés

1.3. Képsorozat - Vízszennyezés háztartási hulladékokkal.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Vízszennyezés

Túlhalászat (ovefishing)

1.4. Képsorozat
Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Overfishing

Elsivatagosodás (Desertification)

1.5. Kép
Forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/68/Desertification_map.png

Túllegeltetés (Overgrazing)

1.6. Kép - Túllegeltetett terület: Dél-Kelet Ausztráliában.
Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Overgrazing

Ózonréteg pusztulása (Ozon depletion)

1.7. Kép - A legnagyobb antarktiszi ózonlyuk 2006 szeptemberében.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Az_ózonréteg_pusztulása

Klímaváltozás (Climate change)

1.8. Képsorozat
Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Climate_change

A felsorolt környezeti problémák miatt az emberek dühösek és helytelenítik azokat. Az átlagember, amikor reflektál ezekre a környezeti problémákra, akkor egyszerre reagál azok ténybeli (tudományos) és morális (etikai) sajátosságaira. A közösség megpróbálja ezeket az oldalakat szintetizálni, hiszen csak így tud ezekre a kihívásokra valamilyen választ adni.

A szaktudományok a felmerülő kérdéseket érzelem és értékmentesen, vagyis tárgyszerűen vizsgálják. Az etikának, s azon belül a környezetetikának viszont éppen az a feladata, hogy erkölcsileg minősítse a különböző szakmai helyzeteket, illetve ezeknek az erkölcsi minősítéseknek a használatát racionálisan megalapozza. Azaz feltárja azokat az alapelveket, amelyek alapján egy-egy konkrét viselkedés morálisan is minősíthetővé válik. Ebből következik, hogy a környezeti etikának, mint alkalmazott etikának a környezettudományok eredményeire reflektálva kell kialakítani az etikai álláspontját. Ennek megfelelően a környezetetikának támaszkodnia kell a környezettel foglalkozó szaktudományokra. Ezért a környezeti tudományok és a környezetetika viszonya aszimmetrikus jellegű.

1.9. Kép
Forrás: https://encrypted-tbn3.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcTB6TtCUG94ZL_apQLf_3Pdcd16rqYhoV0N1aiw-BXzBLB-zMWh

A környezeti problémák nagyon súlyos válságra utalnak, amelyek rövidtávon az ember jólétét és életminőségét, végső soron pedig az emberiség fennmaradását és létét veszélyeztetik. A problémáknak a súlya és nagy száma is mutatja, hogy itt nem csak egy-egy konkrét technikai problémával állunk szemben, hanem egy rendszer szintű problémával. A modern embernek alapvetően hibás a környezethez való viszonya. Ennek a hibás viszonynak a diagnózisa és különösen a terápiája etikai megfontolásokat is igényel. Sajnos sem a környezeti válság okaiban, sem kezelésében nincs egyetértés, ahogy azt a tananyagban is bemutatom.

A környezeti problémákra először a természettudósok hívták fel a figyelmet: Rachel Carson,

Paul R. Ehrlich, Konrad Lorenz Később más tudományok képviselői is foglalkozni kezdtek ezekkel a problémákkal, például a Római Klub tagjaként Dennis Meadows, a történész Lynn White, vagy a közgazdász Ernst Schumacher.

1.10. Kép - A Római klub első jelentése.
Forrás: http://idokjelei.hu/2012/04/az-mit-szerint-az-emberiseg-fele-kirostalodik-a-posztipari-valsagban/

A környezetetika kialakulása szempontjából az 1973-as év tekinthető fordulópontnak, amikor is az ausztrál Peter Singer, a norvég Arne Næss és a szintén ausztrál Richard Sylvian publikált egy-egy alapvető tanulmányt. Az első környezetetikai tematikájú folyóirat, az Environmental Ethics 1979-től jelenik meg, majd cikkek, könyvek, folyóiratok és internetes portálok (Environmental ethics  Environmental ethics Stanford Egyetem ) megszületése nyomán a filozófiának egy egészen új területe alakult ki. „Ma már Észak-Amerika, Nagy-Britannia és Ausztrália majdnem mindegyik egyetemén és főiskoláján legalább egy kurzust hirdetnek a környezetfilozófia témaköréből.” (Jamieson 2003).

Ma már a környezeti tudományok kiterjedt rendszeréről beszélhetünk nemcsak a természettudományok, hanem a társadalomtudományok esetében is, de ezzel a problémával foglalkozik a művészet, teológia, politika és a média. Így joggal mondhatjuk, hogy a 70-es évektől kezdve egy új eszmeiség alakult ki, amelynek központi eleme a környezettudatosság. Ez a környezettudatos vagy „zöld” gondolkodás és értékrendszer alapvetően különbözik a Nyugat meghatározó eszméitől és értékrendszereitől legyen az a kereszténység, liberalizmus vagy szocializmus stb.

1. kérdés: Soroljon fel néhány környezeti problémát! (Válasz:1.1)
2. Értelmezze a különbséget szaktudományos és a környezetetikai megközelítés között! (Válasz: 1.1)
3. Miért aszimmetrikus a környezeti szaktudományok és a környezetetika viszonya? (Válasz: 1.1)
4. Mire utalnak a környezeti problémák? (Válasz: 1.2)
5. Melyik év tekinthető fordulópontnak a környezetetikai kialakulásában? (Válasz: 1.3)

Jamieson, Dale (ed):A Companion to Environmental Philosophy. Blackwell Publishing. 2003.