Tesztek

A tudomány érzelem és értékmenetesen írja le a világot, míg az etika az erkölcsi minősítéseket különböző szakmai helyzetekre alkalmazza.

A környezetetika kialakulása szempontjából az 1983-as év tekinthető fordulópontnak.

A Néma tavasz könyv cím arra utal, hogy a DDT kiírtja az összes rovart.

DDT betiltása precedenst teremtett a veszélyes vegyszerek tekintetében.

Csak az ember lehet morális alany, míg a természeti létezők csak morális tárgyak lehetnek.

Az elővigyázatosság elve szerint, mindaddig lehet az adott magatartást folytatni, amíg kétséget kizáróan be nem bizonyosodik, hogy káros.

Az élő szervezet azért olyan rejtélyes, mert elkerüli a semleges egyensúlyi állapotba való hanyatlást.

Három alapvető biológiai szerveződési szint létezik, úgy mint az egyed alatti (infraindividuális), az egyedi (individuális), illetve az egyed feletti (szupraindividuális).

Az ember és az emberi faj anyagi-ökológiai szempontból és racionalitás és moralitás szempontjából is a legmagasabbrendű létező.

A földi ökoszisztéma két különböző táplálékigényű fajok egyedeiből és populációból állnak, úgy mint a termelő (autotróf), a fogyasztó (heterotróf) organizmusok.

A tápláléklánc (vagy táplálékháló) egy adott ökoszisztémán belül élő fajok közti táplálkozási kapcsolatokat írja le. A táplálékláncok rendszerint a növényekkel kezdődnek, amit a növényevő és mindenevő állatok fogyasztanak, azokat pedig a ragadozók illetve a csúcsragadozók.

A Gaiai alkalmazkodik az élettelen Föld környezetéhez.

A magasabbrendű állatok erkölcsi státuszát illetően 2 alapvetően különböző értelmezés létezik: az állat egy dolog, az állat erkölcsi értéke megegyezik az emberével.

Az egalitáriánus biocentrizmus szerint minden egyed rendelkezik belső értékkel, de bizonyos lényeknek (például az állatoknak) magasabb a belső értékük.

Hans Jonas kategorikus imperatívusza szerint: „Valami akkor jó, helyes, ha segít megőrizni az élő közösségek egységét, stabilitását és szépségét. Rossz ha nem így cselekszünk”

Potter a bioetikát a túlélés tudományának tekinti.

Jonas tudatában van annak, hogy az emberiség számára a nemlét lehetősége éppen úgy fennáll, mint a lét lehetősége. Azonban ez nem jelenti azt, hogy az emberiség jövőbeli léte és nemléte közé egyenlőségjelet tehetünk és közönnyel szemléljük a két lehetőséget.

Jonas számára a felelős politikai vezető számára a közösség feletti hatalom nem öncél, hanem lehetőség a közösség érdekében való cselekedetekre.

Daly szerint a makoökonómia értelemben vett gazdasági rendszer a bioszférának a része. Ebből következik, hogy a gazdasági alrendszernek van egy optimális, illetve maximális mérete, amelynek meghaladása túlterheli a bioszférát és a gazdasági rendszer összeomlásához vezet.

Az erős fenntarthatóság egymással helyettesíthetőnek tételezi a mesterséges, illetve a természeti tőkét. Ezen elmélete szerint az a fontos, hogy a természeti és mesterséges tőke együttes értéke ne csökkenjen.