2. fejezet: EGY KÖRNYEZETETIKAI PÉLDA: DDT

A DDT (diklór-difenil-triklóretán) Rovarölő hatását Paul Müller svájci kémikus bizonyította. Ezért 1948-ban orvosi Nobel-díjat is kapott. Ezt a rovarmérget a második világháborúban és az azt követő időszakban a tífuszt, pestist, maláriát és sárgalázat terjesztő tetvek, bolhák és szúnyogok ellen használták. Növényvédelmi célú használata is elterjedt, Európában a kolorádóbogár ellen vetették be. Csak az Egyesült Államokban 675 ezer tonnát szórtak ki belőle 1942 és 1972 között, melynek hatására 1949-re az országból gyakorlatilag eltűnt a malária. A szer világszerte milliók életét mentette meg. Nem véletlen tehát, hogy a DDT-t kezdetben csodaszerként ünnepelték, amely a természet számos – az ember szempontjából – káros és veszélyes teremtményét elpusztítja. Súlyos hiba lenne, ha tagadnánk, hogy a természet esetenként súlyosan sérti az emberi érdeket.

2.1. Kép - DDT mint csodaszer.
Forrás: http://vactruth.com/wp-content/uploads/2011/03/ddt_good_4_me.jpg

Valójában a DDT válogatás nélkül minden rovart elpusztít a természetben. Sőt a DDT használata miatt egyre erősebb, majd még annál is erősebb mérgeket kell használni, mert a rovarok – darwini elv fényes diadalaként – alkalmazkodnak hozzájuk. A vegyszeres háború így soha nem ér véget, és a gyilkos kereszttűz minden élőt fenyeget. Továbbá mivel egy stabil zsírban oldódó vegyületről van szó, a táplálékláncon (algák, halak, madarak, emlősök) keresztül eljut a végső fogyasztóig és felhalmozódik a szervezetben. Vizsgálatok igazolták, hogy a ragadozó madarakban felhalmozódó DDT gátolja a kalcium-felvételt, ennek következtében vékonyabb lesz a tojáshéj, amelyeket már nem lehet kikölteni. Azaz a DDT egyik hatása, hogy eltűnnek a madarak, vagyis néma lesz a tavasz.

Az Egyesült Államokban a fehérfejű réti sas vált a DDT probléma szimbólumává. A rovarlőszer okozta drámai állománycsökkenés miatt a faj a hatvanas évekre felkerült az ország veszélyeztetett fajainak listájára. http://i114.photobucket.com/albums/n271/harpo516/2007-2008/Tidbits/1-18.jpg

Később bebizonyosodott a DDT rákkeltő hatása, valamint hogy nemzőképtelenséget okoz állatok és emberek körében egyaránt. Azokon a területeken ahol a szert nagy mennyiségben használták, megugrott a koraszülések és az értelmi fogyatékkal születők aránya. A lakosság körében szerte a világon még most is kimutatható a szer a zsírszövetben, a vérben és az anyatejben. A DDT gátolja a férfi hormon hatását, ezért részben felelős az egyre gyakoribb meddőségért és impotenciáért.

2.2. Kép - DDT az emberben.
Forrás: http://nelegybeteg.hu/pic/taplalkozas/elemiszerbiztonsag2/image025.jpg

Rachel Carson (1907-1964) tengerbiológus és természetíró – néhány szakértő támogatásával – már 1957-től elkezdte összegyűjteni a DDT és más vegyszerek rákkeltő hatására vonatkozó adatokat. Nemcsak a szakirodalmi eredményeket tekintette át, de újságcikkeiben bemutatott több száz olyan egyedi esetet is, amelyekben a növényvédő szerek embereket betegítettek meg vagy környezeti károkat okoztak. A témával foglalkozó könyvét a Néma tavaszt (Silent Spring) csak 1962-ben fejezte be, mert betegsége mind jobban hátráltatta.

2.3. Kép - Néma Tavasz.
Forrás: http://www.fenntarthatofejloves.net/wp-content/uploads/2007/05/boritoelo2.jpg

1962-ben azonban a milliárd dolláros forgalmú vegyipar úgy gondolta, nem tűri tovább, hogy egy nő, akinek még PhD-fokozata sincs és aki elsősorban lírai hangvételű könyveiről híres, továbbra is rongálja a nyilvánosság bizalmát a DDT-ben. 250 ezer dollárt költöttek arra, hogy hiteltelennek állítsák be kutatásait, és minél jobban befeketítsék olvasói előtt. Végül A Néma Tavasz körül kibontakozó társadalmi vita felkeltette John F. Kennedy elnök figyelmét is, aki szövetségi és állami szintű vizsgálatokat rendelt el Carson állításainak ellenőrzésére.

Rachel Carson elsőként mutatott rá arra, hogy a DDT használata morálisan helytelen. Ez morális értékítélet indított el egy olyan társadalmi folyamatot, amely végül a DDT betiltásához vezetett. A Néma tavasz nyilvánvalóvá tette, hogy testünk felülete nem áthatolhatatlan védfal, az emberi szervezet nem bevehetetlen erőd. Bolygónk kémiai elszennyezése hatással van ránk fogantatásunk pillanatától kezdve egészen halálunkig. Carson tiltakozott az ellen, hogy a vegyipar egész természeti környezetet elárassza olyan anyagokkal, amelyek felhalmozódnak a növények, állatok és emberek testszöveteiben, s megváltoztathatják azok genetikai tulajdonságait is. Azzal érvelt, hogy az emberi test folyamatos kölcsönhatásban áll környezetével, s így ki van téve a környezetben felhalmozódott mérgező anyagok hatásának is. A veszélyeztetettség mértéke nem ellenőrizhető, a tudósok és kutatók pedig képtelenek pontosan megjósolni az élő szövet sejtjeiben felhalmozódó mérgek hosszú távú hatásait.

2.4. Kép -  DDT felhalmozódása a szervezetekben.
Forrás: http://images.slideplayer.hu/8/2131436/slides/slide_4.jpg

A mű egyik első hatása, hogy 1967-ben megalapítják az USA Környezetvédelmi Alapítványát (Environmental Defense Fund). Emeljük ki, hogy a DDT gyártását a világon elsőként Magyarországon tiltották be 1968-ban, bár a meglévő készletek felhasználását még engedélyezték. A szer használatát az USA-ban 1972-ben, míg az Egyesült Királyságban csak 1984-ben tiltották be. Példájukat több ország is követte a hetvenes-nyolcvanas években. E könyv megjelenéséhez köthető a környezettudatos gondolkodás megjelenése és a globális zöld mozgalom kezdete.

A környezeti problémák az emberi viselkedés nem-szándékolt következményei. A legtöbb viselkedésnek, s különösen a termeléssel összefüggő bonyolult technikai viselkedéseknek számos előre látott és nem látott következménye van. Például minden gyógyszernek van pozitív és negatív (ún. mellék) hatása. Általában nem tudjuk pontosan, hogy egy adott viselkedés milyen járulékos környezeti hatásokat idézhet elő, milyen környezeti kockázatokkal rendelkezik. Nem tudjuk, hogy pontosan milyen kockázatai vannak a génmódosított növényeknek vagy az üvegházhatású gázok túlzott kibocsátásának. Ráadásul számos esetben (DDT, freon stb.) a nem-szándékolt (vagyis járulékos) környezeti kár sokkal súlyosabb, mint a szándékolt előny, amelyre a tudatos cselekvés irányult. A gazdaságban a nem-szándékolt hatást gyakran mint externális hatás jelentkezik (Tenk 2010 5.11)

A célszerű viselkedéssel kapcsolatban ezért egy új modellt kell megfogalmazni, amely abból indul ki, hogy az ember által elindított oksági folyamatok mindig számtalan járulékos következményhez vezetnek. A következmények között vannak olyanok, amelyek előre láthatók, kívánatosak (elsődleges következmények vagy célok); de szükségszerűen vannak másodlagos, harmadlagos, negyedleges stb. következmények illetve károk is. Megfelelő mértékű előrelátással, gondossággal ún. környezeti hatáselemzéssel a másodlagos és harmadlagos hatások elvileg azonosíthatók. De természetesen még mindig maradnak rejtett következmények, amelyek egyáltalán nem láthatók előre. Az elővigyázatosság elvéből valójában az következik, hogy mindaddig nem lehet az adott magatartást folytatni, s különösen egy új technológiát, hatóanyagot, élelmiszert stb. használni amíg kétséget kizáróan be nem bizonyosodik, hogy ártalmatlan. (Ebből a szempontból ez pont ellentétes az ártatlanság vélelmével, ahol a bűnösséget kell bizonyítani.)

Nyilvánvaló, hogy az előre nem látható járulékos károkat nem lehet előre látni, ugyanakkor azzal, hogy tételezzük ezeknek a járulékos károknak a szükségszerű létét, ráirányítjuk a döntéshozók figyelmét erre a problémára. Ezzel a problémával való szembenézés nem könnyű feladat és egy teljesen újfajta döntéshozatalt igényel. Ez a megközelítés még olyan fejlett államokra sem jellemző, mint az USA, ahol a nagycégek lobbi ereje erősebb, mint a környezetvédelem.

2.5. Kép - Elővigyázatosság elve.
Forrás: http://eatingplantsdotorg.files.wordpress.com/2012/03/scale-cgi1.jpeg

Az EU-ban az elővigyázatosság elve az engedélyeztetési folyamat alapelve, az USA-ban nem. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy míg az EU-ban egy terméket csak akkor lehet piacra engedni, ha azt már biztonságosnak ítélték, az USA-ban fordítva van: csak akkor lehet egy terméket a piacról kivonni, ha az károsnak bizonyult. TTIP megvalósulása esetében várhatóan az EU-nak kell elfogadnia az USA-ban használt szabályozást. Környezetvédelmi szempontból az EU-s szabályozás a fejlettebb, ezért nagy visszalépést jelentene az amerikai szabályozás átvétele. (Ungár 2015)

2.6. Kép - Transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség (TTIP).
Forrás: http://www.greens-efa.eu/fileadmin/dam/Images/Events/TTIP_talks_-_what_s_cooking.jpg

(i) Carson felismerte, hogy a DDT alkalmazását egy sajátos kettőség jellemzi: a szándékolt és közvetlen emberi előnyök mellett vannak a nem-szándékolt (járulékos) környezeti ártalmak, sőt hosszabb távon jelentkező humán károk. A DDT példáján Carson rámutatott arra, hogy komolyan kell venni az olyan fogalmakat, mint a természetben okozott kár, ill. járulékos kár.

(ii) Carson összehasonlította a szándékolt előnyöket és a nem-szándékolt hátrányokkal és kimutatta, hogy ez az új rovarölő szer több hátránnyal, mint előnnyel jár. Azonban egy ilyen összehasonlítása sohasem könnyű feladat, mivel nagyon különböző tényezőket (rövid és hosszú távú, térben közeli és távoli hatások), minőségeket (rovarok, gerincesek, emlősök, emberek) és hasznosságokat (károk és előnyök) kell egybevetni. Ráadásul a járulékos károkat illetően nem rendelkezünk biztos tudással. Ezért az előnyök és a hátrányok mérlegelése helyett inkább kategorikus állításokat kell tenni. Például az ember ne használjon olyan vegyszereket, amelyek általában károsítják az ökoszisztémát.

(iii) A DDT betiltása precedenst teremtett a veszélyes vegyszerek tekintetében. Ez volt az első eset, hogy a közösség elismerte, hogy az antropocentrikus jellegű szándékolt előnyt meghaladta a nem-antropocentrikus jellegű járulékos kár, s ezért felfüggesztette a szándékos viselkedést.

2.7. Kép - DDT koncentrációja a svédországi anyatejben.
Forrás: http://www.nrdc.org/breastmilk/images/ddt1.gif

(iv) A DDT-ből származó kockázatok jellemző módon sem a gazdasági cégeket, sem az állami hatóságokat nem érdekelte, hanem a kérdéssel végül egy biológus végzettséggel rendelkező szépíró kezdett foglalkozni. S ez nem véletlen, hiszen a gazdasági szereplők ellenérdekeltek, míg a hatóságok bürokratikusak és a politikai vezetők gyakran egyoldalúan a gazdasági szereplők érdekeit védik.

(v) Carson a DDT hatását nemcsak tudományosan elemezte, hanem morálisan is értékelte. Környezetetikai jellegű érvelésben számos olyan elem meg van már, amelyet a később a környezetetika is használ.

- A DDT használata erkölcsileg helytelen, mert az élővilágot (s benne az egyedeket és ökoszisztémákat) válogatás nélkül és hosszútávon mérgezi és pusztítja. A modern terminológiai szerint ez az érvelés egyaránt használ biocetrikus illetve ökocentrikus jellegű megfontolásokat (lásd később).

- A DDT használata erkölcsileg helytelen, mert hosszútávon az embert is mérgezi: rákkeltő hatása van, károsítja a humán reprodukciót stb. Carson itt rámutatott arra, hogy az antropocentrizmusnak is számos formája lehetséges, úgy mint rövid távú és hosszú távú, individualista és közösségi stb. (lásd később).

(vi) Carson hangsúlyozta, hogy a természetben hosszútávon nincs éles választóvonal antropocentrikus és nem-antropocentrikus hatások és károk között. Ami ma „csak” nem-antropocenrikus jellegű károkozás az holnap számos emberi betegség oka.

1. Azonosítsa a DDT elsődleges hatását az élőlényekre! (Válasz: 2.1)
2. Magyarázza meg, mire utal a könyvcíme, a néma tavasz! (Válasz: 2.2)
3. Idézze fel, hogy melyik országban tiltották be először a DDT gyártását. (Válasz:2.3)
4. Sorolja fel, hogy miben áll a Néma Tavasz korszakalkotó jellege! (Válasz:2.3)
5. Határozza meg az elővigyázatosság elvét! (Válasz:2.4)
6. Értékelje az USA-ban és EU-ban használt élelmiszerbiztonsági szabályozás közötti különbséget. (Válasz:2.4)
7. Értékelje a DDT alkalmazását jellemző kettőséget! (Válasz:2.5)
8. Értékelje, hogy van-e hasonlóság a DDT és a freonok (halogénezett szénhidrogének) „történetében”! (Válasz:2.5)

Szakirodalom:

Rachel Carson (1994): Néma tavasz Katalizátor iroda, Budapest.

Dr. Tenk Antal (2010): Természeti erőforrás és környezetgazdálkodás 5., Környezetgazdálkodás Alapjai.
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0027_TEK5/ch01s11.html