Bevezetés

A digitális tananyag célja a környezetetika bemutatása. A jegyzet a NAT-ban hangsúlyozott fogalmakra is fókuszál: környezeti problémák, környezettudatosság, állatvédelem, környezeti értékek, fenntarthatóság. A környezetetika oktatásának a célja, hogy feltárja és fogalmilag megragadhatóvá tegye azokat az értékelveket, amelyek elősegítik a környezettudatos és fenntartható társadalmi gyakorlat kialakítását.

A jegyzet a környezeti és fenntarthatósági kérdésekhez kapcsolódó kompetenciák fejlesztésére alkalmas. A kurzus teljesítésével a hallgatók alapvető ismereteket szereznek az ember és a környezet viszonyáról, környezeti értékek természetéről, továbbá növekvő mértékben képesek lesznek a környezeti problémák felismerésére illetve a környezettudatos viselkedés gyakorlására.

Hivatalosan ez a tananyag az etika tanár szakos hallgatók számára készült, ugyanakkor a környezetetika kérdései iránt jelentős érdeklődés mutatkozik. Napjainkban a környezeti és fenntarthatósági kérdésekkel szinte minden tudományág (pl. ökológia, mérnöki tudományok, közgazdaságtan, jog, teológia, irodalom, filozófia) foglalkozik, ezért egy környezetetika tantárgy széles érdeklődésre tarthat számot. Én például az elmúlt időszakban számos (bölcsész, természettudományos, közgazdasági és tanárképző) karon oktattam környezetetikát. Tekintettel erre a széles potenciális érdeklődésre a tananyagot is úgy írtam meg, hogy elsajátításához ne legyen szükség speciális előismeretekre.

A környezetetika egyik fontos sajátossága, hogy reflektál a tudományos eredményekre. A szaktudományok a felmerülő kérdéseket, a „van” problémáit értékmentesen, vagyis tárgyszerűen vizsgálják. A „van”-ra irányuló kérdések objektív jellegűek és így a tudományos viták viszonylag könnyen eldönthetők és lezárhatók. Az etikának, s azon belül a környezetetikának viszont éppen az a feladata, hogy ezeket az erkölcsi értékeket és minősítéseket (jó, rossz, helyes helytelen) a különböző szakmai helyzetekre alkalmazza, illetve ezeknek az erkölcsi minősítéseknek a használatát racionálisan megalapozza. Ugyanakkor a dolog természetéből következik, hogy az eleve szubjektív jellegű „kell” kérdéseiről folyamatos és szinte lezárhatatlan vita folyik. A tananyagban egyrészt igyekszem bemutatni ezt a sokszínűséget, másrészt a igyekszem a saját környezetetikai álláspontomat is megjeleníteni.

A jegyzetet a négy nagy részre tagolom. Először adok egy áttekintést a környezetetikai alapfogalmakról (A rész), majd röviden körvonalazom a biológiai és ökológiai hátteret (B rész). Ezután a nem-antropocentrikus környezetetikát (C rész) vizsgálom. Végül az antropocentrikus etika egyik központi fogalmát a fenntarthatóságot elemzem (C rész).

Ez a digitális tananyag tematikusan tekinti át a környezetetikai kérdéseket, ugyanakkor felhívom a figyelmet a Környezetfilozófia, szerzők és irányzatok című könyvemre, amely történetileg tekinti át a környezetfilozófia és etika fejlődését.

A jegyzetben a „vastag/bold” betűtipussal írt szavak hiperlink szövegekre, vagyis további magyar nyelvű kiegészítő olvasnivalókra utalnak. Mivel a jegyzet terjedelme 80 oldalban volt maximalizálva, ezért gyakran éltem ezzel a lehetőséggel. A szövegben megadtam az szakszavak angol megfelelőjét is. Ezeknek a fogalmaknak általában külön oldala van az angol nyelvű wikipédián, de azokat a tananyagban külön nem jeleztem. A szöveget képekkel és filmekkel illusztráltam, ezeket a képi anyagokat jellegüktől függetlenül folyamatosan számoztam. A fejezet végén a tananyag feldolgozását elősegítő kérdések találhatók, a zárójelben megadott szám arra az alfejezetre utal, ahol a válasz olvasható. Továbbá minden fejezet után megadtam a felhasznált szakirodalmat is. A tananyagot 3 teszt és azok megoldása zárja.