A felkar izmok elsődleges szerepe a könyök flexiója és extensiója. Külső behatásra, vagy hirtelen erőkifejtésre létrejöhet az állományon belül is részleges, vagy kiterjedtebb szakadás.

Ilyenkor a kezelés általában konzervatív, csak ritkán, nagyobb lokális vérömleny jelentkezésekor végezzük el annak műtéti lebocsájtását.

 Sokkal gyakoribb azonban, hogy az eredési vagy tapadási pontoknál jön létre sérülés az inas állományon belül. Ebből a szempontból a leggyakrabban sérülő izom a m. biceps brachii. A hosszú fej inának proximális szakadását a vállnál, a distális biceps rupturát pedig az alkarnál tárgyaljuk.