IX.7.6.1. Csontsérülések

Lábujjtörések

Általában direkt behatásra létrejövő sérülések. Tünetek lokális duzzanat, deformitás, fájdalom. A járásképesség ritkán korlátozódik jelentősen. A diagnózist rtg vizsgálat támasztja alá

Kezelés: Mivel az I lábujjat kivéve a többi lábujj szerepe a láb funkcióját tekintve elhanyagolható, általában még kisebb tengelyeltérés és összecsúszás mellett is alapvetően konzervatív-funkcionális. (ragtapaszos sínezés a szomszéd ujjhoz, merev talpú lábbeli használata 4-5- hétig. Ízületi felszínt érintő, nagyobb elmozdulású törések esetén, illetve az I lábujjat érintő sérüléseknél már aktívabb ellátás követendő (általában fedett repozíció, tűzés).

Metatarsus törések

A mechanizmus általában direkt, de az V-ös metatarsus basisán gyakori az indirekt abruptiós törés is (supinatiós stressz). Ennek megfelelően a törés lehet subcapitális, diaphysealis vagy basalis.

Tünetek: lokális duzzanat, fájdalom. A járásképesség már többé-kevésbé korlátozódik. Biztos diagnózist rtg ad.

Kezelés: A II-IV. metatarsusok törését alapvetően konzervatívan kezeljük. A két tartópillért képező szélső metatarsusoknál elmozdulással járó, vagy instabil törések esetében azonban aktívabb ellátás (tűzés, esetleg lemezes OS) jön szóba. Az abruptiós V. metatarsus basis törését húzóhurokkal, vagy kompressziós csavarral kezeljük.

Lábtőcsont törések

Általában nagyobb energiájú, direkt mechanizmusú sérülések. Kiemelt szereppel a talus és a calcaneus rendelkezik.  Sérülésük esetén jellemző a regionális duzzanat, deformitás, talpi haematoma megjelenése, calcaneus törésnél az alsó, talus törésnél általában az alsó és felső ugróízület funkciózavara, fájdalma. A calcaneuson gyakoribb a kompressziós, darabos törés, de előfordul indirekt, abruptiós sérülés is (Achilles ín által okozott ún. „kacsacsőr törés".

Rtg vizsgálat általában biztos diagnózist ad, de darabosabb calcaneus illetve talus töréseknél elsősorban a műtéti tervezéshez CT vizsgálat is szükséges lehet.

Kezelés: talus nyakat, vagy ízületi felszínt is érintő testtörések esetén alapvetően műtéti. Tekintettel a csont rossz vérellátására minimál invazív technikák ajánlatosak. Elmozdulással járó calcaneus töréseknél szintén műtét javasolt. Magyarországon legelterjedtebb a Zadravecz féle percután módszer, melynek szövődményrátája jóval alacsonyabb, mint a külföldön még elsősorban alkalmazott feltárásos szintézisek. Ízületi érintettséggel bíró töréseknél így is nagy számban fordul elő másodlagosan posttraumás arthrosis.