VIII.7.2. Elasztikus komponensek

SPORTORVOSI ALAPISMERETEK

I. FEJEZET: Táplálkozás és sportteljesítmény

II. Fejezet: A kamrai repolarizációs rezerv zavarai és hirtelen szívhalál élsportolókban

III. FEJEZET: A szerzett hosszú QT szindróma jelentősége élsportolókban

IV. FEJEZET: Hirtelen szívhalállal gyakran szövődő nem arrhythmológiai kórképek

V. FEJEZET: Hirtelen szívhalálhoz vezető öröklődő kardiológiai kórképek klinikai és molekuláris genetikája

VI. FEJEZET: Légzési és gázcsere változások fizikai terhelés során

VII. FEJEZET: Sportoló gyermekek egészségi állapotának felmérése és kardiológiai szűrővizsgálata

VIII. FEJEZET: Az izom biokémiája és élettana

VIII.1. Bevezetés

VIII.2. Vázizom fajtái

VIII.3. Az izomszövet kémiai összetétele

VIII.4. Az érett harántcsíkolt izom felépítése, szupramolekuláris struktúrája

VIII.5. A vázizom kontrakciós modellje: a csúszó filamentum

VIII.6. Az izomszövet kontraktilis rendszere

VIII.7. A kontrakció mechanizmusa

VIII.7.1. Kontraktilis elemek, a kereszthíd ciklus.

VIII.7.2. Elasztikus komponensek

VIII.8. A kalciumszignál keletkezése és eliminációja izomban

VIII.9. Az izomkontrakció energiaszükségletének biztosítása

VIII.10. A izom hoszúság-feszülés összefüggései:

VIII.11. Az izomszövet alkalmazkodási reakciói

VIII.12. Forrás

IX. Fejezet: Sportsebészet

VIII.7.2. Elasztikus komponensek

Az izom elasztikus komponenseit kötőszövet alkotja, ami az izom kb 10-15%-a. Az izomrostokat a rostkötegeket és az izomcsoportokat veszi körül és az izomvégeken ínként folytatódik. Mivel ezek mind párhuzamosan, mind sorosan kapcsolódnak az izomhoz, kétféle elasztikus komponenst különböztetünk meg:

A párhuzamos-elasztikus komponens egy nyugalmi állapotú izom megnyúlásakor a filamentumok csekély ellenállása ellenére egy növekvő ellenállást eredményez. A soros-elsztikus komponens okozza, hogy a fibrillumok összehúzódása ingerlés után nem teljes mértékű, mivel a soros-elsztikus komponens nyúlik.

« Előző | Következő »